Nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatmeghatározó ülésén, a kamatfolyosót azonban szűkítette: a felső szélét 450 bázisponttal 25 százalékról 20,5 százalékra csökkentették.
A monetáris tanács ülésén fenntartotta a jegybanki alapkamat tavaly szeptember óta hatályos szintjét, valamint 18 százalékon tartotta az egynapos betéti kamatszintet. A kamatfolyosó alsó szélét változatlanul 12,5 százalékon hagyta a testület. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.
Az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését – olvasható a Monetáris Tanács közleményében, amelyet a kamatdöntő ülést követően a jegybank honlapján tett közzé a testület.
A kamatfolyosó szűkítésére az adott lehetőséget, hogy az elmúlt időszakban külső és belső tényezők következtében folyamatosan javult a kockázati környezet és egyúttal Magyarország kockázati megítélése; a szélsőséges forgatókönyvek kockázatai csökkentek.
A jegybank a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés javulásának tartósságát, és ez alapján hoz döntést az egynapos eszközök kamatkondícióinak változtatásáról.
A grémium megerősítette, hogy a következő hónapokban a fogyasztóiár-index egyre gyorsabb ütemű csökkenése várható, amihez az év közepétől a bázishatások felerősödése is hozzájárul. Az infláció 2023-ban 15,0-19,5, 2024-ben 3,0-5,0, 2025-ben pedig 2,5-3,5 százalék között alakul – vetítették előre.
Arra is kitértek, hogy magyar gazdaság idei növekedését főként a belső keresleti tényezők lassítják, a növekedés újbóli élénkülése az infláció jelentősebb csökkenésével és a beruházások felfutásával párhuzamosan az év második felében várható. A jegybanki előrejelzés alapján éves szinten a GDP 2023-ban 0,0-1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal, míg 2025-ben 3,0-4,0 százalékkal bővül.
A költségvetési hiány mérséklődése idén tovább folytatódik, éves szinten 3,9 százalékos hiány várható. Az államadósság-ráta a 2022 végi 73,3 százalékos GDP-arányos szintről az idei év végére 69 százalékra, 2025 végére pedig 65 százalék közelébe csökkenhet.
Az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya 2023 februárjában jelentősen mérséklődött, ezzel Magyarország finanszírozási egyenlege több mint egy év után ismét pozitívvá vált.
Kifejtették: a külső egyensúly javulása mögött a csökkenő energiaegyenleg, a kedvezőbbé váló cserearányok, a belföldi kereslet alkalmazkodása és az export dinamikus növekedése áll. Jövőre a normalizálódó világgazdasági környezettel, valamint az elmúlt időszakban kiépült új exportkapacitások termelésbe állásával folytatódik a külkereskedelmi egyenleg és a finanszírozási képesség javulása – jelezték előre.
(Forrás: MTI)