Nem született megállapodás az Európai Unió 2021 utáni hétéves keretköltségvetéséről az uniós állam- és kormányfők e témában összehívott rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján – közölte péntek este Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő tanács elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: nagyon keményen dolgoztak azért, hogy megpróbáljanak közös nevezőre jutni, de pénteken sajnos nem sikerült megállapodásra jutni. „Azt látjuk, hogy ehhez több időre van szükségünk” – tette hozzá.
Charles Michel azt mondta, továbbra is minden javaslat és tagállami elképzelés „az asztalon van.” Az egyes tagállami elképzelésekben továbbra is jelentős eltérés mutatkozik, egyebek mellett a kohéziós pénzek, az oktatásra és kultúrára, vagy a védelempolitikára vonatkozó forrásokra vonatkozóan – tette hozzá.
Aláhúzta, meg van győződve arról, hogy a sok órán át tartó találkozó nagyon hasznos és szükséges volt az álláspontok közelítése érdekében. Szavai szerint további informális konzultációkra lesz szükség ahhoz, hogy egy újabb, szintén rendkívüli EU-csúcs időpontját ki lehessen tűzni. Hozzátette, biztos abban, hogy az intenzív és a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd folytatásával sikerül megállapodásra jutni.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta, a hétévente zajló költségvetési tárgyalások az unió előtt álló újabb kihívások miatt minden alkalommal egyre bonyolultabbá válnak. Az Európai Uniónak – mint fogalmazott – 27 tagállama és 27 különböző álláspontja van. Az, hogy a tagországi érdekek és elképzelések jelentős eltérése miatt nem sikerült a megállapodás, az „a demokrácia jele” – hangsúlyozta.
A bizottság elnöke ugyanakkor a megállapodás elmaradásának következményeire is felhívta a figyelmet. Véleménye szerint ugyanis a költségvetés minél előbb történő elfogadása nélkül veszélybe kerülnek olyan fontos uniós politikák és kezdeményezések, mint az Erasmus csereprogram, a kutatási, illetve regionális fejlesztési támogatások, vagy akár a határok védelme. Egyetértésre van szükség, ugyanis a költségvetés elfogadásához elengedhetetlen az Európai Parlament jóváhagyása is. E tekintetben rövid az idő – mondta.
Az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői plenáris, huszonhetes körben, valamint két-, illetve többoldalú tanácskozásokon egyeztettek a brüsszeli rendkívüli találkozón, amelyen a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú EU-költségvetésről tárgyaltak.
Diplomáciai források szerint a megbeszélések utolsó körének középpontjában az Európai Bizottság által frissen készített, új számokat is tartalmazó dokumentum állt, amely alapján a 27 tagállam egyaránt bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) mintegy 1,069 százalékát fizetné be a költségvetésbe.
Ez alapján a költségvetés pénzügyi kötelezettségvállalások formájában elkölthető teljes összege mintegy 10 milliárd euróval lenne kevesebb Charles Michel eredeti javaslatához képest.
Michel február közepén a 2021 és 2027 közötti költségvetés teljes összegére vonatkozóan 1094,8 milliárd eurót javasolt, amely a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme 1,074 százalékát tenné ki.
A találkozó kapcsán több állam bírálta az úgynevezett „takarékos négyek” – Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia – csoportját, amelyek a közös uniós költségvetés egy főre vetített legnagyobb befizetői között vannak, és azt az álláspontot képviselték, hogy a 2027-ig tartó időszakban is a jelenlegi szintjén legyen a büdzsé, maradjon meg az összesített bruttó nemzeti jövedelem 1 százaléka. A négy ország célja, hogy megtartsa korábbi kedvezményeit, köztük azt a kompenzációs mechanizmust, amely összesen mintegy 14,5 milliárd euró visszafizetését tenné lehetővé számukra.
A kohézió barátai nevű csoport – amely a csúcstalálkozó alkalmával úgy döntött, hogy átalakul az ambiciózus Európa költségvetése elnevezésű csoporttá – pedig egyebek mellett azt szeretné elkerülni, hogy csökkenjenek a felzárkóztatási támogatások, valamint a közös agrárpolitikára szánt összegek.
Az uniós büdzsé kérdése most a korábbiaknál is jobban megosztotta a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. A nettó befizető Nagy-Britannia távozása az EU-ból azt is jelenti, hogy – ha új forrást nem vonnak be – kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.
(Forrás: MTI)