A foglalkoztatottak átlagos havi létszáma januárban 4 millió 537 ezer volt. Részben a járvány gazdasági következményeként, részben a szezonális hatások miatt az előző hónaphoz képest 97 ezerrel, a tavaly januárihoz viszonyítva pedig 55 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak létszáma – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), megjegyezve, hogy január 1-jétől a nemzetközi szabályozással összhangban változott módszertant alkalmaznak.
A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 71,1 százalék volt, ami a decemberi értéknél 1,5 százalékponttal, a tavaly januárinál 0,7 százalékponttal alacsonyabb volt.
Januártól a gyed, gyese mellett dolgozókon túl azok a – korábban inaktívnak vagy munkanélkülinek számító – személyek is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és az ellátás igénybevételét követően visszatérhetnek a korábbi munkahelyükre. Vagyis a munkájuktól a gyermekgondozási ellátás igénybevétele miatt tartósan távollevők – magyarázta a módszertani változást a KSH. A módszertani változás eredményeként a nők foglalkoztatási mutatói jelentős mértékben módosulnak – tették hozzá.
A 2020. november-2021. januári háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 601 ezer volt, 26 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakától. Elsősorban a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai körében csökkent a foglalkoztatottság 36 ezerrel, a közfoglalkoztatottak 10 ezerrel voltak kevesebben, mint egy éve, az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma pedig 20 ezerrel nőtt.
A 15-64 évesek közül 4 millió 515 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a foglalkoztatási ráta 72,1 százalék volt, ami megegyezett az egy évvel korábbival, de 0,4 százalékkal alacsonyabb az előző háromhónapos időszak, a tavalyi negyedik negyedév átlagánál. A korosztályban a munkaerőpiacon jelen lévő foglalkoztatott vagy munkanélküli aktív népesség létszáma egy év alatt 18 ezerrel nőtt, az inaktívak száma 65 ezerrel lett kevesebb a korcsoport lélekszámának 47 ezres csökkenésével együtt.
A 15-24 évesfiatal korcsoportban a foglalkoztatottak száma 23 ezerrel, 269 ezerre, a foglalkoztatási ráta 2,0 százalékponttal, 27,2 százalékra csökkent. Az legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 86,2 százalékra mérséklődött, míg az idősebb, 55-64 éves korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 15 ezerrel, 709 ezerre, a foglalkoztatási ráta – részben demográfiai okból – 3,4 százalékponttal, 60,8 százalékra emelkedett.
A férfi foglalkoztatottak létszáma nem változott, 2 millió 425 ezer volt, a foglalkoztatási rátájuk pedig – részben demográfiai okból – 0,4 százalékponttal, 77,5 százalékra nőtt. A foglalkoztatott nők létszáma 29 ezerrel, 2 millió 90 ezerre a foglalkoztatási ráta 0,3 százalékponttal, 66,7 százalékra csökkent.
Januárban a munkanélküliek száma 238 ezer volt, ami az előző év azonos időszakához képest 54 ezerrel magasabb. A munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal, 5,0 százalékra emelkedett.
Decemberhez képest a munkanélküliek száma 38 ezerrel, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal nőtt.
A 2020. november-2021. januári háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 209 ezer volt, 49 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 4,3 százalékos értéke 1,0 százalékponttal volt magasabb az előző évinél.
A 15-74 éves munkanélküliek száma 49 ezerrel, 209 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,0 százalékponttal, 4,3 százalékra emelkedett. A munkanélküliek számában megjelent a foglalkoztatottak számának 26 ezres csökkenése, valamint a munkaerőpiacra frissen belépő, 23 ezer új álláskereső.
A 15-24 éves fiatal munkanélküliek száma 40 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 2,3 százalékponttal, 13,0 százalékra nőtt. Az összes munkanélküli közel ötöde a fiatalok köréből kerül ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,9 százalékponttal, 3,9 százalékra, az 55-74 éveseké 1,4 százalékponttal, 3,2 százalékra emelkedett.
A férfiak körében a munkanélküliek száma 22 ezerrel, 108 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal, 4,2 százalékra nőtt, míg a női munkanélküliek száma 27 ezerrel, 101 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,2 százalékponttal, 4,5 százalékra emelkedett.
A munkakeresés átlagos időtartama 9,4 hónap volt, a munkanélküliek 28,9 százalék-a legalább egy éve keresett állást.
A KSH bejelentette, hogy januártól a nemzetközi szabályozással összhangban megváltozott módszertant alkalmaz. Ezután a gyed, gyes mellett dolgozókon túl azok a – korábban inaktívnak vagy munkanélkülinek számító – személyek, vagyis a gyermekgondozási ellátás igénybevétele miatt tartósan távollevők is foglalkoztatottnak minősülnek. Azok tehát, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és az ellátás igénybevételét követően visszatérhetnek a korábbi munkahelyükre.
A múlt év végéig még tartotta magát a munkaerőpiaci a járvány második hullámával szemben, az idei első negyedév viszont nehéznek ígérkezik. A kormányzati támogatások hosszú távon nem képesek fenntartani a normál üzletmenethez igazodó foglalkoztatotti létszámot – kommentálták a januári foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte: a koronavírus második hullámának következtében a munkanélküliségi ráta januárban jelentős megugrást mutatott. Ez azt jelzi, hogy az első hullámhoz hasonlóan, most is egy-két hónap elcsúszással jelentkezik a negatív hatás a munkaerőpiaci statisztikákban. A megugró hivatalos munkanélküliségi adatot már a foglalkoztatási szolgálat adatgyűjtése is jelezte, amely szerint januárban megközelítette 300 ezret a nyilvántartott álláskeresők száma.
Mindez előrevetíti, hogy a nemzetgazdasági bérkiáramlás jelentős mértékben fékeződhetett az év elején – vélekedett az elemző emlékeztetve arra, hogy januárban nem sikerült megállapodni a minimálbérekről, és a megállapodásba foglalt emelés mértéke is jelentősen elmarad a korábban megszokottól. A kiskereskedelem és így a lakosság fogyasztása várhatóan gyenge számokat produkál majd az első negyedév során.
Munkaerőpiaci szempontból egy meglehetősen nehéz első negyedévre számítanak az ING szakértői, ami kihat a GDP-növekedés ütemére is. A mostani adatok fényében nem tartják valószínűnek, hogy megismételhető a tavalyi negyedik negyedévben látott dinamikus bővülés.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a várakozásoknak megfelelően érdemben romlott januárban a foglalkoztatási helyzet. A havi romlásnak részben szezonális okai vannak, ám nagy szerepet játszik benne a korlátozások elhúzódása is. A bezárásra ítélt létesítmények közül sokan nem tudták megtartani munkavállalóikat, ők megjelentek a munkanélküliek között, akiknek száma egy év alatt nagyjából ugyanannyival nőtt, mint amennyivel a foglalkoztatottaké csökkent. A foglalkoztatási szint azonban összességében továbbra is magas, de a 4,5 millió fölötti számot az Eurostat által előírt módszertani váltás okozza. A foglalkoztatás korábbi szintre való visszatérését csak a korlátozások feloldása tudja előidézni. Ezek fennmaradása miatt azonban a következő havi adatokban további romlás várható – figyelmeztetett Regős Gábor.
Horváth András, a Takarékbank elemzője megállapította: a tavalyi év végéig igen ellenállónak bizonyult a magyar munkaerőpiac, januárban viszont már látható csökkenést mutatott a foglalkoztatottság. Ilyen hosszú távon nem tudják sem a kormányzati támogatások, sem az „üzleti modellváltás” fenntartani a rendszeres üzletmenethez igazodó foglalkoztatási szintet.
A Takarékbank várakozása szerint idén 4 százalék körüli lehet a munkanélküliség a statisztikai módszertan szerint, viszont a nyilvántartott álláskeresők száma ennél magasabb. A korlátozások további elhúzódása ennél erőteljesebb hatást is gyakorolhat a munkaerőpiacra, ami a gyengébb számok irányába terelheti az összképet.
A kormány munkahelyvédelmi intézkedései érdemben hozzájárulnak a munkahelymegőrzéshez. Ilyen volumenű és hosszúságú korlátozásokat azonban láthatóan már kormányzati segítség mellett sem képes tartósan elviselni a gazdaság, így a teljes bérkiáramlás várható csökkenése negatívan hat majd az első negyedéves makrogazdasági teljesítményre, és ebben vélhetően most már csak a korlátozások minél előbbi feloldása hozhat majd változást – állapította meg Horváth András.
(Forrás: MTI, fotó: Vasvári Tamás)
