Augusztusban az ipari termelés 2,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva 0,6 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz képest 2,7 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás – közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A termelés volumene kissé meghaladta a járvány előtti, 2019. augusztusi szintet – tette hozzá a KSH.

Az előző hónaphoz mérve harmadik hónapja tart a visszaesés, az éves adat pedig február óta a legszerényebb növekedést mutatja.

A növekedéshez a feldolgozóipari alágazatok többsége hozzájárult, azonban a legnagyobb súlyú járműgyártás – elsősorban a globális félvezetőhiány miatti gyárleállások miatt – ismét jelentősen csökkent tavaly augusztushoz viszonyítva, amikor 6,6 százalékos növekedés volt.

Szintén mérséklődött a kibocsátás a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában, ahol 1,6 százalékos éves növekedést mért tavaly augusztusban a statisztika. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása viszont emelkedett a tavaly augusztusi 0,3 növekedés után.

Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 15,3 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Az ipari termelés részletes augusztusi adatait egy hét múlva, október 13-án közli második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal.

A chiphiány és más alapanyagok, alkatrészek beszerzési nehézségei nyomták rá bélyegüket az ipar augusztusi teljesítményére, amelyet még tetéz az energiaárak és a szállítási költségek emelkedése – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai láttán. Miután nincs jele a problémák oldódásának, a szakértők szerint nehéz időszak elébe tekint a magyar ipar.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy az ipar augusztusi teljesítményén jól látható a kínálati zavarok hatása. Az alapanyagok és alkatrészek beszerzése továbbra is akadozik, ami így a megszokottnál hosszabb nyári leállásra késztette a gyártókat. Emellett az energiaválság is vélhetően egyre inkább érezteti hatását, hiszen az exponenciálisan emelkedő nyersanyagárak már több szektorban veszélyeztetik a termelést.

Az újranyitást követő rendkívül dinamikus kilábalás után mintha falba ütközött volna az ipari kibocsátás. A szállítási problémák, a beszerzési nehézségek és a munkaerőhiány együttese már effektív korlátot jelent a termelés felfuttatásában – állapította meg az ING Bank szakértője.

Előre tekintve nem látszik a problémák oldódása. A szállítás tovább drágul és egyre nagyobb késésekkel kell számolni az iparvállalatoknak. Emellett pedig az egekbe szökő gáz- és olajár, valamint az egyéb ipari alapanyagok ára egyre rontja a kényszerből csökkentett termelés profitabilitását. A munkaerő szintén drágul és a potenciális munkaerőtartalék zsugorodása egyre nehezebbé teszi a megfelelő munkaerő felvételét – sorolta.

Mindent egybevetve, meglehetősen nehéz ősz előtt áll a hazai ipar – összegezte Virovácz Péter. Könnyen lehet, hogy jóval kisebb mértékben lesz képes az exportszektor hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez, mint az jelenleg feltételezhető. Eközben pedig a tartós költségoldali nyomás a termelői árak elszaladásán keresztül folyamatosan begyűrűzik a fogyasztói árakba is – figyelmeztetett.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint is a járműgyártás alapanyaghiánya – amely miatt augusztusban több gyár kényszerült a tervezetten felüli leállásra – magyarázza elsősorban az ipar várakozásoknál kedvezőtlenebb teljesítményét. Bár az alapanyaghiány leginkább a járműgyártást érinti, több ágazat életében is szerepet játszik.

Mint hozzátette, egy nyári adatnál mindig ki kell emelni, hogy a tervezett nyári leállások is eltérően alakulhattak az előző évivel összehasonlítva, ám ennek nyomai a júliusi adatokon nem látszottak.

Az ipar teljesítményét a következő időszakban az fogja befolyásolni, hogy az ellátási láncok mikor állnak helyre, mikor tud a termelés ismét normál keretek között folyni, illetőleg mikor áll rendelkezésre ismét a termeléshez szükséges mennyiségű alapanyag – jegyezte meg a Századvég Gazdaságkutató szakértője.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint is az augustusi visszafogott teljesítmény hátterében vélhetően döntően az autóipari leállások álltak. A szokásos nyári leállások mellett most az alkatrészhiány miatt bekövetkező rendhagyó kényszerszünetek vezettek a várttól elmaradó teljesítményhez a szektorban – vélekedett.

Előretekintve sajtóinformációk szerint szeptemberben újabb leállások fékezhették a termelést. Az utolsó negyedévben sem számíthatnak számottevő bővülésre az Erste Bank elemzői, mivel a külső környezet egyre kevésbé támogató. A kecskeméti Mercedes-gyár is a termelése visszafogására kényszerül a globális kínálati kapacitáskorlátok miatt. A járműipar és a hozzá kapcsolódó alágak mérsékelt teljesítményét azonban továbbra is ellensúlyozhatják az akkumulátorgyártásban és a vegyiparban kiépülő új kapacitások, melyek támogatják az ipar bővülését – fűzte hozzá.

(Forrás: MTI)