Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma idén januárban folyó áron 945 milliárd forint volt. A 2016 első hónapjában mért adatot ez a teljesítmény 50 százalékkal múlja felül.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint januárban 7,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt az egy évvel korábbihoz mérve. Ez a legmagasabb növekedési ütem tavaly február óta. A 945 ezer milliárd forint havi forgalom viszont tavaly március óta a legalacsonyabb, azóta minden hónapban ezer milliárd forint felett volt az üzletek árbevétele.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,9 százalékkal nőtt a forgalom. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,7 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 5,6 százalékkal emelkedett.
A tartós fogyasztási cikkeket is árusító nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben összeségében 13,8 százalékkal emelkedett a forgalom volumene.
Az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 20,1 százalékkal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikkboltokban 18,7 százalékkal, a bútort és műszakicikkeket árusító helyeken 9,7 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint egy éve.
Az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,4 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene, ami május óta legkisebb emelkedés részben amiatt, hogy egy hónap alatt 2,8 százalékkal, egy év alatt pedig 13,5 százalékos volt az áremelkedés.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 27 százalékkal emelkedtek.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 46 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára arra emlékeztetett, hogy tavaly az uniós tagállamok közül Magyarországon nőtt a második legnagyobb mértékben a kiskereskedelmi forgalom. Éves összesítésben az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma újabb csúcsot hozva 12 250 milliárd forintot tett ki 2019-ben. Az elmúlt esztendőben esett meg először, hogy az éves mutató az üzemanyagforgalom nélkül is meghaladta a 10 ezer milliárd forintot – tette hozzá.
A szektor kimagasló teljesítményét jól jellemzi, hogy míg 2017-ben csak egy, 2018-ban pedig mindössze két hónapban lépte túl az 1000 milliárdot a havi forgalom, tavaly ez áprilistól kezdve minden hónapban így volt. Az idén januári összesített adat ismeretében könnyen előfordulhat, hogy 2020-ban a milliárdokban mért mutató már februárban négy számjegyű lesz.
A belső fogyasztás tartós élénkülése elsősorban a béremeléseknek, az adócsökkentéseknek, a családokat támogató célzott kormányzati intézkedéseknek köszönhető. A foglalkoztatás bővülésével, a növekvő bérekkel a kiskereskedelmi forgalomban is további emelkedés valószínűsíthető.
A növekedés üteme a következő hónapokban a koronavírus keltette felvásárlási pánik miatt átmenetileg fenn is maradhat, ami erős támaszt jelenthet a GDP növekedéséhez a gyengélkedő ipari teljesítménnyel szemben – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a kiskereskedelmi forgalom januári adatait.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője elemzésében megjegyezte: a kiskereskedelem lendületesen kezdte az idei évet, ami erős támasz lehet a GDP-növekedés fenntartásához is. A forgalom januári növekedését a reálbérnövekedés mellett a tavalyi év végén a közszférában kifizetett jelentős bónuszok is támogatták.
A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is. A koronavíruspánik hatására az élelmiszerüzletek forgalma február végén-március elején kiemelkedő növekedést mutathatott, azonban a felhalmozott készletek miatt a következő hónapokban lassulhat az értékesítés, ezzel szemben a többi kategóriában az óvatosság miatt átmenetileg lassulhat a forgalom növekedése. A járvány csillapodása után azonban a háztartások pótolhatják az elhalasztott vásárlásokat.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője kiemelte, hogy a különösen az iparcikkek és számítástechnikai termékek forgalmának növekedése volt jelentős. A forgalom bővülését továbbra is a bérek emelkedése magyarázza. Várakozásai szerint a következő hónapokban a koronavírus okozta felvásárlási láz miatt a kiskereskedelmi forgalom növekedése tartós maradhat. Ennek eredményeként az első negyedévben a fogyasztás bővülése némiképp ellensúlyozhatja az ipari termelés mérséklődését, amit a koronavírus miatt világszerte hozott intézkedések és leállások okozhatnak. Az év egészét tekintve a fogyasztás emelkedését nagyban meghatározza majd a bérek növekedése és az infláció alakulása.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra számít, hogy februárban is erős marad a kiskereskedelmi teljesítmény, elsősorban az élelmiszer-kereskedelemben, ahol a pánikszerű felvásárlások a koronavírus miatt jelentős átmeneti forgalomnövekedést hozhattak.
A kiskereskedelmi üzletek januári forgalma messze felülmúlta még a legoptimistább várakozást is. Az élénk kiskereskedelmi forgalom még mindig a nem élelmiszer-kiskereskedelemhez köthető, ahol tavaly március óta a legmagasabb volt a növekedés üteme. Az élelmiszer-kiskereskedelem a decemberihez hasonló erős teljesítményt mutatott. Az egyedüli gyenge pont az üzemanyag-kiskereskedelem volt, amely az árak emelkedése mellett mindösszesen 1,4 százalékos növekedést mutatott.
Összességében a januári kiskereskedelmi adat rendkívül jó évkezdetet jelent.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az adatokat értékelve azt mondta, a kiskereskedelem most sem okozott meglepetést. A növekedés motorját a nem élelmiszerek jelentik, ugyanis a tartós fogyasztási cikkek, többek között háztartási gépek, műszaki cikkek iránt továbbra is erős a kereslet.
Megállapította: a kiskereskedelmi bővülést a reálbérek emelkedése és a fogyasztási hitelek felfutása hajtja.
A kiskereskedelmi forgalmon belül februárban az élelmiszereknél, főként a tartós élelmiszereknél várható egy magasabb növekedés a koronavírus-járvány miatti vásárlási hullám eredményeként. A mostani kilátások szerint összességében az idén némi lassulás várható: 5-6 százalék körüli emelkedésre lehet képes a kiskereskedelem.
A belső fogyasztás frontján tehát jól indított a 2020-as év, kezdte kommentárját Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. A januári adatok nem sugallnak lassulást. A fennmaradó erős vásárlási hajlandóság jól tükrözte a tavalyi év utolsó hónapjaiban is folytatódó erős bérnövekedési ütemet és a munkavállalók szempontjából még mindig kedvezőnek mondható munkapiaci helyzetet. Emellett a stabilan erős banki hitelezés is fontos támasza lehet a belső fogyasztás bővülésének. Az Erste Bank szakértője ezekben a tényezőkben nem vár markáns változást, legalábbis az első negyedévben.
2020 egészében ugyanakkor valamelyest lassulhat az eladások lendülete, ám a belső fogyasztás domináns szerepe a gazdasági növekedésben továbbra is számottevő maradhat. Továbbra is fontos kérdés azonban, hogy a pozitív belső kereslet képes lesz-e ellensúlyozni a koronavírus megjelenése által okozott jelentős globális gazdasági bizonytalanságokat. Ez utóbbiak a gazdaságot az ipari export oldaláról érinthetik a legsúlyosabban. Összességében egyelőre az Erste Bank fenntartja a 3,6 százalékos gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, azonban a lefelé mutató kockázatok igen erősek.
(Forrás: ITM Kommunikáció, MTI)
