Negatív irányú trendfordulóhoz érkezett a lakáspiac, a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felmérése szerint Budapesten már kínálati piac van kialakulóban és az emelkedő árak korszaka is véget ért; az irodabérleti piacon ugyanakkor töretlen a bizalom.

A GKI a vállalatok, az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság következő egy évre vonatkozó ingatlanpiaci terveit, szándékait és kilátásait térképezi fel negyedévente publikált ingatlanpiaci felmérésében. Az októberi vizsgálatban 110 ingatlanos cég és 1060 vállalat vett részt, a lakossági reprezentatív minta 1000 emberből állt.

A felmérés szerint az ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások várakozásai Budapest mellett a fővárosi agglomerációra vonatkozóan is számottevően romlottak. A vidéki körzetek kilátásai is jórészt rosszabbak lettek, inkább csak Nyugat-Magyarország tartja még magát.

A lakosság lakásvásárlásra és építésre vonatkozó várakozásai negyedéves alapon lényegében nem változtak, továbbra is optimisták, éves alapon azonban már érezhető némi visszaesés. A júliusi felméréshez képest nem változtak a lakásfelújításra és korszerűsítésre vonatkozó lakossági kilátások sem, éves alapon azonban itt is enyhe romlás érezhető.

A lakásárakra vonatkozó várakozások azt mutatják, hogy a következő 12 hónapban fővárosi átlagban nem várható áremelkedés. Míg az előző, júliusi felmérésben Budapesten és környékén a válaszadók 68 százaléka számított az árak további emelkedésére, októberben csupán 21 százalékuk. Azok aránya, akik az árak stagnálására számítanak 30 százalékról 59 százalékra emelkedett, és minden ötödik válaszadó már árcsökkenésre számít, míg ezek aránya júliusban mindössze 2 százalék volt.

Az irodapiac tovább szárnyal, az irodák kihasználtsága az előző felméréshez képest Budapesten és környékén enyhén tovább emelkedett (91,8 százalékról 92,4 százalékra). Kelet-Magyarországon a júliusban mért 83 százalékos kihasználtság októberre 85 százalékra nőtt, míg a nyugat-magyarországi mutató 95 százalékon maradt. Az irodabérleti díjak a következő egy évben inkább csak a fővárosban emelkedhetnek, várhatóan 4 százalék körüli mértékben.

A logisztikai ingatlanpiacon erős a bérlői aktivitás, a fővárosban és környékén alig található üres raktár. A kihasználtsági ráta a fővárosi agglomerációban 95 százalékos (ami negyedéves alapon 3, éves alapon 5 pontos emelkedést jelent). A nyugati országrészben 96 százalékos, a keleti régióban pedig 90 százalékos ez a mutató. A felmérés szerint a következő 12 hónapban a bérleti díjak 1-5 százalékos emelkedése várható.

A Duna House fejlesztők és beruházók véleménye, valamint a piaci folyamatok alapján készített legfrissebb elemzése szerint nem lesz működőképes az újépítésű ingatlanpiac az új lakások kedvezményes áfakulcsának év végi megszűnésével, az áfa 27 százalékra emelésével. Az összefoglaló szerint az 5 százalékos kedvezményes lakásáfa decemberi kivezetésével jelentősen lelassulhat az ingatlanértékesítés, az új fejlesztések elmaradása szűkülő kínálatot eredményezhet, és veszélybe kerülhet az ingatlanállomány megújulási mutatója is, amely már jelenleg is elmarad az európai átlagtól.

A Duna House szerint azzal, hogy újra 27 százalékra emelkedik a lakásáfa, tovább drágulnak az újépítésű ingatlanok. Mint írják, az általános 10-15 százalékos beruházási árrés nem bírja el ezt a mértékű áfaemelést. A beruházó így részlegesen vagy még inkább teljesen a vevőkre hárítja az emelést, de az is elképzelhető, hogy az üzleti tervek felülvizsgálata után nem kezd új építésbe. Az előbbi esetében a használt és újlakás árainál újra nagyobbra nyílhat az árolló, amely a használtpiac felé tolhatja a keresletet, ott okozva esetlegesen árfelhajtó hatást.

Mint írják, már most is van különbség a fővárosban a használt és új lakások négyzetméterárai között, a pesti oldalon a Duna House utolsó negyedéves adatai alapján egy használt téglaépítésű lakás négyzetmétere 636 ezer forintos átlagáron cserélt gazdát, míg Budán ugyanez 847 ezer forint volt.

Újépítésű lakások esetében egész Budapestet nézve az átlagár négyzetméterenként 857 ezer forint, ugyanakkor már most a főváros 5 kerületében, az I., II., VI., VII., XIII., egymillió feletti négyzetméterárral lehet számolni, további 7 kerületben ez az ár 700 ezer forint feletti.

Benedikt Károly elemzési vezető a közleményben úgy vélekedett, hogy az egészséges piaci folyamatok fenntartása érdekében javasolt lenne az újépítésű piac szabályozásának felülvizsgálata és módosítása. A fővárosi ingatlanállománynak szüksége van a folyamatos megújulásra, amelyhez elengedhetetlenek az újépítésű projektek megléte elérhető áron. 2020-ban nem csak Budapesten lehet ilyen szempontból kritikus a helyzet, partnereik a nagyobb vidéki városokban is egyre szűkebb újépítésű ingatlanpiacról számolnak be – jegyezte meg.

(Forrás: MTI)