Az Európai Bizottság szerint „további beruházásokra van szükség ahhoz, hogy az oktatás áldásaiban a társadalom minden rétege részesüljön”.
A 2015. évi Oktatási és Képzési Figyelő szerint Európa-szerte javult az iskolai végzettséget szerzők aránya, azonban többet kell tenni még azért, hogy az oktatási rendszer befogadóbbá, a társadalmi mobilitás pedig élénkebbé váljon.
Az EU Oktatási és Képzési Figyelőjének 2015. évi kiadása arról számol be, hogy több tagállam teljesítette céljait a felsőoktatást sikeresen elvégzők számának növelése és az iskolát korán elhagyók számának csökkentése terén. Így Európa jó úton halad a növekedési és munkahely-teremtési stratégia 2020-ra kitűzött céljainak elérése felé. A fejlődés azonban nem egyenletes, mutatkoznak különbségek mind a tagállamok, mind egyes országok régiói között. A hátrányos helyzetű és a bevándorló családból származó tanulók azok, akiket leginkább fenyeget, hogy nem végzik el a kötelező alapképzést.
„Az oktatás kulcságazat a gazdasági növekedés élénkítése és az összetartó társadalmak építése szempontjából. Európa oktatási rendszerei folyamatosan javulnak, ezért gondoskodni kell arról, hogy az eredmények a leginkább veszélyeztetett rétegekhez is eljussanak. Újabb, megalapozottabb beruházásokra van szükség az oktatás terén; csak ezáltal biztosítható mindenki számára a minőségi, nyitott, támogató és toleráns tanulási környezet” – mondta Navracsics Tibor, az Európai Unió oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyekért felelős biztosa.
A Figyelő összeállítása során gyűjtött adatok szerint a szerény társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező 15 évesek között a jómódúakhoz képest ötször több nem sajátítja el az olyan alapkészségeket, mint az értő olvasás és a számolás. Az adatok arra is rávilágítanak, hogy a külföldi származású diákok kétszer valószínűbben esnek ki az iskolarendszerből, mint a hazaiak.
Figyelembe kell venni, hogy az oktatásra fordított összegek az elmúlt években folyamatosan csökkentek, az európai átlagot tekintve 2010 óta 3,2 százalékkal estek vissza. A tanulmány következtetése szerint új lendületet kell adni az oktatásra fordítható beruházásoknak, hogy az európai iskolarendszerek befogadóbbakká váljanak, és ne nőjön tovább az oktatási rászorultság, ami a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés alapja. A tagállamok felé a tanulmány azt az ajánlást fogalmazza meg, hogy erőfeszítéseiket az oktatási és képzési rendszerek hozzáférhetőségének, minőségének és relevanciájának javítására összpontosítsák – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
