Az Európai Bizottság és a tagállamok közös jelentése arra szólít fel, hogy az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés 2020-ig érvényes keretrendszerét meg kell szilárdítani főképpen azért, hogy az iskolákban Európa-szerte jobban előtérbe kerüljön a társadalmi befogadás kérdése.

A bizottság arra tesz javaslatot, hogy az oktatás és képzés 2020-ig érvényes keretrendszerében legyen szorosabb az európai együttműködés. A bizottság és a tagállamok által készített közös jelentés tervezete arra szólít fel, hogy – a 2015-ben elkövetett párizsi és koppenhágai merényletek nyomán a radikalizálódás visszaszorítására indított széles körű erőfeszítések részeként – társadalmilag befogadóbbá kell tenni az európai oktatási és képzési rendszereket.

A jelentésben megfogalmazott javaslat szerint a szakpolitika prioritásait célirányosabbá kell tenni ahhoz, hogy jobban kezelhetők legyenek a legégetőbb társadalmi kihívások. A jelentésben meghatározott hat új prioritás közé tartozik többek között a készségek és a foglalkoztatási kilátások javítása, a nyitott, innovatív és digitális oktatási környezetek biztosítása, valamint az egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség és az aktív polgári szerepvállalás alapvető értékeinek gondozása – olvasható az Európai Bizottság hétfőn kiadott közleményében.

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyekért felelős biztosa így nyilatkozott: „Az európai fiatalok ugyanazon kihívások előtt állnak, amelyekre közös válaszokat kell adnunk. A radikalizálódás veszélye is mutatja, hogy minden közösségben sürgősen javítanunk kell az oktatási kilátásokat. A korai iskolaelhagyás és a társadalmi kirekesztés csökkentése érdekében határozottabban fel fogunk lépni az oktatási miniszterekkel, és célunk az is, hogy az iskolai osztályokban Európa-szerte előmozdítsuk a sokszínűséget.”

Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős uniós biztos hozzáfűzte: „A fiatalok foglalkoztatását a Bizottság prioritásként kezeli. Ahhoz, hogy munkát találjanak, a fiataloknak minden eddiginél nagyobb szükségük van releváns és magas színvonalú készségekre. A strukturális munkaerőhiány felszámolása érdekében az oktatás és a képzés terén megvalósuló jobb együttműködés elő fogja segíteni a képzettségi és kompetenciaszintek növelését, ami az európai fiatalok számára megkönnyíti majd a munkaerőpiacra való sikeres belépést.”

A Tanács várhatóan az év végéig elfogadja a jelentést, amely a hosszabb távú hatások előmozdítása céljából – a korábbi hároméves ciklusok helyett – ötéves időszakokra kíván új prioritásokat meghatározni. A Bizottság által javasolt hat új prioritás a következő:

  • releváns és magas szintű készségek és kompetenciák, valamint az eredmények középpontba állítása a foglalkoztathatóság, az innováció és az aktív polgári szerepvállalás érdekében,
  • befogadó oktatás, egyenlőség, megkülönböztetésmentesség, valamint a polgári kompetenciák javítása,
  • nyitott és innovatív oktatás és képzés, amely teljes mértékben kihasználja a digitális kor vívmányait,
  • az oktatóknak nyújtott határozott támogatás,
  • a készségek és képesítések átláthatósága és elismerése a tanulási és foglalkozási mobilitás megkönnyítése érdekében, valamint
  • fenntartható beruházás, az oktatási és képzési rendszerek teljesítménye és hatékonysága.

„Oktatás és képzés 2020”

A 2009 májusában létrehozott „Oktatás és képzés 2020” keretrendszer a tagállamoknak, a bizottságnak és az oktatási intézményeknek fórumot biztosít a bevett módszerek, az információk és a szakpolitikai reformokkal kapcsolatos szakvélemények cseréjéhez. Ezt az együttműködési keretet a bizottság koordinálja.

Az „Oktatás és képzés 2020” az egész életen át tartó tanulás folyamatában a tanulás minden formájára és szintjére kiterjed, többek között a koragyermekkori nevelésre, az iskolai oktatásra, a felsőoktatásra, a szakképzésre és a felnőttkori tanulásra.