Új sorozatunkban a napenergia háztartási és üzleti célú hasznosításának gyakorlati kérdéseivel, a technológia fejlődésével és az ország előtt álló lehetőségekkel foglalkozunk. Az első részben a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke, Kiss Ernő válaszol kérdéseinkre.
– Mikor és milyen céllal alakult a MNNSZ? Miként népszerűsítik a napenergia hasznosítását hazánkban?
– A Magyar Napelem Napkollektor Szövetséget 2010-ben alapította 12 társaság abból a célból, hogy népszerűsítse a napenergia hazai hasznosítását és a megújuló energiaforrásokat. Az MNNSZ mára igen komoly szakmai szövetséggé vált több mint 250 tagvállalattal, tevékenysége sokszínű, több területen küzd a napenergiáért: jelentős marketing- és lobbitevékenysége mellett konferenciákat szervez és fórumot biztosít a témában született publikációknak.
– Mekkora jelenleg hazánk napelem- és napkollektor-beépítettsége? Ez mekkora része a meglévő épületek által nyújtott potenciálnak?
– A napkollektorok beépítettségét rendkívül nehéz megbecsülni, de véleményünk szerint meghaladja a 250 ezer négyzetmétert. A napelemek esetében pontosabb adatok állnak rendelkezésre: a hálózatra termelő beépített kapacitás 77 MW, amit néhány száz kilowattos szigetüzemű rendszer egészít ki. A teljes napenergia potenciál meghatározására jó közelítés lehet egy 2001-ben, a Magyar Tudományos Akadémia által készített tanulmány, amely a kor akkori napelemes technikai színvonalából kiindulva, az átlagos éves besugárzást figyelembe véve és az összes inaktív terület napelemes felszerelésével számolva a teljes napelemes potenciált a teljes magyar villamosenergia-igény tizenkétszeresére becsülte.
– Milyen alapvető tényezők befolyásolják a megrendelések alakulását?
– A napelempiac 2000-ben indult Németországban, akkor még a rendkívül alacsony hatékonyságú paneleket rendkívül magas áron lehetett csak beszerezni. Hazánkban az új villamosenergia-törvény 2007 óta teszi lehetővé a napelemes rendszerek visszatáplálását a hálózatra, így 2008-tól van kimutatható mennyiségben napelemes rendszer Magyarországon. A robbanásszerűen növekvő piaci igényeknek köszönhetően folyamatosan nő a technológia hatékonysága és csökken az ára, bár az ár a forint gyengülése miatt kevésbé meredeken csökken, mint más országokban. A napenergiához kötődő beruházásokra és a megújulókra általában negatív hatással vannak az irreálisan alacsony energiaárak; hazánkban az energiaárak még a világ legmagasabb áfakulcsa mellett is rendkívül alacsonyak. Negatívan hatnak a nemrég bevezetett, napelemekre vonatkozó 5 százalékos termékdíj mellett a növekvő építési, engedélyeztetési díjak is. A beruházási kedvet ugyanakkor pozitívan befolyásolják az alacsony banki kamatok (számításaink szerint egy napelemes rendszerrel évi 10 százalékos hozam érhető el) és a brókerbotrányok miatt a pénzintézetekkel szembeni általános bizalmatlanság. A lakossági érdeklődés rendkívül nagy, nem ritka, hogy egy-egy napelemes beruházást államilag támogatott, lakástakarék-pénztári hitelből valósítanak meg, hiszen ezek kamatai alacsonyabbak, mint a napelemmel elérhető megtakarítás. Nagy lehetőséget biztosítanak a különböző uniós támogatások. Különösen igaz ez az önkormányzatokra, iskolákra, kórházakra, ahol a támogatási intenzitás többnyire eléri a 100 százalékot.
Napjainkban a napelem valamelyest divatosabb, mint a napkollektor, ez többek között a támogatási környezetnek és a kedvezőbb megtérülésnek köszönhető (számításaink szerint a napelemes beruházások megtérülési ideje 10 év, míg a napkollektoroké 15 év). Ezt a különbséget erősíti, hogy a villamos energia ára kisebb mértékben csökkent a közelmúltban, mint a földgázé. Véleményem szerint azonban a napkollektorokat sem szabad leírni, erre jó bizonyíték, hogy amikor 2012-ben pályázatot írtak ki rá, nagyon felpörögtek az ilyen jellegű beruházások, látszott, hogy komoly igény van rájuk.
– Hány társaság foglalkozik ma Magyarországon napelemekkel, napkollektorokkal?
– Nagyon nehéz pontosan meghatározni. A tevékenység jelenleg nincs végzettséghez kötve, így tulajdonképpen bárki elvállalhat napenergiás projekteket. Különösen igaz ez a napkollektorokra, amelyek felszerelését gyakran elvállalják fűtésszerelők is. Becslésem szerint 500 és 700 közé tehető a napenergia hasznosításával foglalkozó vállalkozások száma.
– Honlapjukon található egy feketelista. Hogyan kerülnek fel erre a társaságok, személyek?
– A honlapunkon található feketelista egy rendkívül sikeres projektünk, szinte kizárólag pozitív visszajelzéseket kapunk róla. A listát a tagvállalatoktól beérkező jelzések alapján folyamatosan frissítjük. Csak olyan társaság vagy személy kerülhet fel, aki pénzügyileg bizonyíthatóan inkorrekt volt és ezzel valamely tagvállalatunkat megkárosította. A feketelista kizárólag pénzügyi szabályszegőket tartalmaz, szakmai bírálatokat nem. Mára olyan nagy a feketelista „súlya“, hogy volt olyan eset, amikor a listára való felkerülés hatására fizették ki egy tagvállalatunk munkáit.
– A napelemek lakossági és üzemi felhasználása mellett várható nagyobb napelemparkok létesítése is?
– A nagy lakossági érdeklődés mellett abszolút jellemzőek az ipari, erőművi beruházások is. A korábban említett negatív tényezők mellett évente átlagosan kétszeresére-háromszorosára nő a napelemek beépített kapacitása. Az év elején indult Visontai Naperőmű mellett több új napelempark építése várható, ezek jellemzően állami vagy uniós segítséggel épülnek.
– Számíthatunk a közeljövőben a napelemek árát drasztikusan csökkentő anyagtechnológiai áttörésre?
– A napelemek – általánosságban a műszaki berendezésekhez hasonlóan – a felhasznált anyagokban, hatékonyságukban folyamatosan fejlődnek. Már ma is előállítható 100 százalék közeli hatékonyságú napelem, az ára azonban még borzasztóan magas. Nem szabad elfelejteni, hogy olyan technológiáról van szó, ahol az energiaforrás korlátlanul áll rendelkezésre, így egy rendszer méretezésénél sohasem a hatékonyság-maximalizálás, hanem a költség-haszon optimalizálás a cél. Mindenkit óvnék attól a gondolkodástól, hogy azért vár egy napelemes, vagy napkollektoros beruházással, mert a várakozások szerint csökkenni fog az ára. Az aktuális piaci körülmények szerint magasabb hozamot biztosít egy napelemes rendszer, mint a hasonló kockázatú befektetések, érdemes tehát belevágni. Szemléletes példa, hogy gépkocsit is veszünk annak ellenére, hogy a technológia folyamatosan fejlődik. Hatásfok alapján mindenki csak elektromos autókkal járna és nem a 20–30 százalékos hatékonyságú robbanómotoros autókkal.
– Mik a legfontosabb tanácsai annak, aki napelemes/napkollektoros beruházást tervez?
– A legfontosabb javaslatom, hogy nézzen körül a piacon. Ha napelemes vagy napkollektoros beruházást szeretne megvalósítani valaki, jó döntést hozott, mert anyagi és környezeti szempontból jó befektetést választott. Már csak annyi a feladata, hogy kiválassza a piacon lévő jó néhány termék és kivitelező közül a legmegfelelőbbet. Érdemes bekérni több ajánlatot olyan cégektől, amelyeknek szakképzett munkatársai és jó referenciái vannak, ezt tagvállalataink esetében a szövetségünk honlapján is megteheti. A legszimpatikusabb ajánlat kiválasztása után következik a kivitelezés, majd a kész rendszer akár 30–40 évig ráfordítás nélkül termelhet energiát.
Hortay Olivér
