Tavaly 2 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP), míg azonos számú munkanappal számolva a magyar gazdaság teljesítménye 1,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, szemben a 2015-ben mért 3,1 százalékos növekedéssel és a két évvel korábbi 4 százalékkal.
Magyarország bruttó hazai terméke 2016 utolsó negyedévében mindössze 1,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, valamint a mezőgazdaság járult hozzá. Az ipar teljesítménye stagnált, az építőipar pedig továbbra is mérsékelte a növekedést – közölte a KSH.
A tavalyi negyedik negyedévében a szezonálisan és naptárhatással is kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez mérten 0,4 százalékkal bővült a GDP volumene. Az így korrigált negyedéves adat az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,5 százalékos növekedést mutat.
A GDP így tavaly összességében 2 százalékkal nőtt, míg azonos számú munkanappal számolva a magyar gazdaság teljesítménye 1,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, szemben a 2015-ben mért 3,1 százalékos növekedéssel és a két évvel korábbi 4 százalékkal.
A KSH első becslésében szereplő adat alig valamivel jobb annál, mint az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzésében olvasható 1,9 százalékos előrejelzés. Brüsszel szerint a növekedés 2016-os visszaesése főként annak tudható be, hogy mérséklődött az uniós források felhasználása és ezáltal csökkent azok növekedésserkentő ereje. Az adatokból kiderült, hogy a beruházások 9,6 százalékkal csökkentek, a magánfogyasztás azonban a bérek és foglalkoztatottság emelkedése nyomán 4,8 százalékkal nőtt.
A következő időszakban ugyanakkor várhatóan élénkülni fognak a beruházások a bizottság szerint, ahogyan a háztartások fogyasztása is tovább fog nőni a fogyasztói bizalom, illetve a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitásának javulása következtében. A tavalyi év után a 2017-es és 2018-as növekedésnek is a belföldi háztartások fogyasztása lesz a fő hajtóereje, amely idén 4,8, azt követően pedig 3,9 százalékkal fog nőni.
A várakozások szerint növekedésserkentő hatása lesz, hogy a kormány novemberben fokozatos minimálbéremeléséről, járulékcsökkentéséről és a társasági nyereségadó mérsékléséről állapodott meg a szociális partnerekkel, minthogy a magasabb bérek a fogyasztást, az alacsonyabb adók pedig a befektetések növekedését vonják maguk után.
A szakemberek arra számítanak, hogy a magyarországi munkanélküliség tovább zsugorodik majd, idén 4,8 százalékos, 2018-ban pedig 4,5 százalékos lesz a tavalyi 5,2 százalékot követően. Mint írták, a munkaerőpiac „telítődése” nyomán a bérek jelentősen nőni fognak a vizsgált időszakban. Azt is megjegyezték, hogy a munkaerőhiány már jelenleg is problémákat okoz az országban, különösen az ipar, az építőipar és a szolgáltatások területén.
Mindezek alapján Brüsszelben idén 3,5 százalékos, jövőre pedig 3,2 százalékos gazdasági növekedésre számítanak Magyarországon.
