Gazdaságélénkítő intézkedésekről dönthet ősszel a kormány a GKI szerint. A gazdaságkutatónál úgy látják, az uniós támogatások vártnál lassabb lehívása miatt a tavalyi 2,9 százalékkal szemben idén legfeljebb két százalékkal bővülhet a magyar GDP.

A tavalyi 2,9 százaléknál érzékelhetően lassabb idei magyar GDP-növekedés előre látható volt az EU-támogatások, emiatt az állami beruházások csökkenése miatt. A fékeződés azonban váratlanul látványossá sikeredik, mert erőteljesen kidomborodik a hat éve működő „magyar modell” magánberuházásokat visszafogó hatása. Emellett egyes ipari területeken értékesítési problémák is jelentkeztek – fogalmaz legfrisebb helyzetértékelésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. Bár Nagy-Britannia kilépése az Európa Unióból (Brexit) eddig nem gyakorolt nagy hatást az európai gazdasági várakozásokra, mégis valószínűtlen két százaléknál gyorsabb GDP-bővülés Magyarországon.

A második negyedévi folyamatokról eddig rendelkezésre álló adatok – így például az építőipar folyamatos, öt hónap átlagában 28 százalékos zuhanása – alátámasztani látszanak a beruházások első negyedévihez hasonló, nyolc százalék körüli idei visszaesését. Ugyanakkor a gyors keresetemelkedés hatására a kiskereskedelmi forgalom is dinamikusan bővül. A bruttó keresetek az idei első öt hónapban hat százalékkal, a reálkeresetek 7,5 százalékkal (közfoglalkoztatottak nélkül több mint nyolc százalékkal) emelkedtek, a kiskereskedelmi forgalom pedig öt százalékkal nőtt. Az első félévben az árszínvonal gyakorlatilag nem változott, így éves átlagban a korábban gondoltnál alacsonyabb, fél százalék körüli áremelkedés valószínű. Mindez az első negyedévi négy százalékos fogyasztásbővülés gyorsulását is elképzelhetővé teszi.

Az ipari termelés ugyan áprilisban öthavi visszaesés után nőtt az előző hónaphoz viszonyítva, májusban azonban újabb csökkenés következett. Éves összevetésben az első öt hónapban három százalékos volt az ipari növekedés, az év egészében 3,5 százalékos dinamika várható. A gyorsabb fejlődést főleg a felkészült munkaerő és a befektetett tőke hiánya akadályozza. Idén az export volumenének dinamikája még érezhető gyorsulása esetén is aligha haladja meg az importét, a cserearányok javulása révén azonban a külkereskedelmi aktívum nőni fog. A munkanélküliségi ráta a második negyedévben 5,1 százalékra csökkent, ami 1,8 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, s jóval kedvezőbb az EU átlagánál. Ha azonban a közmunkások kétharmadát is munkanélkülinek tekintenénk, akkor a magyar adat az EU átlagához hasonló lenne.

Az elmúlt hónapokban a gazdaságpolitikában csendes egyensúlyrontó változás kezdődött. A jövő évi költségvetés a GDP-arányos államháztartási hiány tavalyi konvergencia-programban tervezett 1,7 százalékra csökkentése helyett 2,4 százalékra való növelést tartalmaz. Ez az előirányzott lazítás érzékelhetően hat az idei döntéshozatalra is. Ezért – bár az államháztartási hiány az első félévben a jelentős májusi deficit ellenére nagyon kedvező, 2016-ban a tervezett két százaléknál magasabb, 2,3 százalékos deficit valószínű. A kormány a számszerűen kedvező év eleji adatok alapján júniusban módosította az idei költségvetést, mintegy 500 milliárd forintot osztva szét. Ekkora idei többletbevételre a GKI számításai szerint is számítani lehet.

A kormányzat azonban részben kényszerből, részben a választásokra való felkészülés jegyében a következő hónapokban is tovább növeli kiadásait. Például őszre egy új élénkítő csomagot is kilátásba helyeztek, aminek nyilvánvalóan költségvetési kihatásai is lesznek, igaz nagyobbrészt már 2017-et érintve. A konvergencia-program 2016 végére a GDP-arányos államadósság 75,3-ról 74,5 százalékra való csökkenését irányozza elő. A GKI csak szimbolikus csökkenésre, 75 százalék körüli év végi értékre számít, mivel a kiadások növekedése és az új EU-pályázatok gyorsított beindításához szükséges költségvetési megelőlegezés miatt a finanszírozási igény nagyon magas lesz.