Széleskörű és közérthető tájékoztatás az utazási csomagoknál és több lehetőség a felmondásra, megfelelő kompenzáció az utazási irodák szerződésszegése esetén – hívja fel a figyelmet a Budapesti Békéltető Testület.
Jelentősen változnak az előírások, amelyek számtalan fogyasztót, és egyúttal már a nyaralásukat is érinthetik, nagyobb védelmet biztosítanak. Ez azokra igaz, akik az utazási szerződést 2018. július elsején vagy azt követően kötik meg, például egy utazási irodával. Nem mindegy viszont, hogy valaki utazási csomagot (legalább két különböző típusú utazási szolgáltatás, például személyszállítás és szálláshely igénybevétele), amikor is még szigorúbbak az előírások, vagy pedig olyan utazási szolgáltatást vásárol, amely már nem minősül utazási csomagnak, és az előbbinél kevesebb szolgáltatást tartalmaz (így például huszonnégy óránál rövidebb ideig tart az utazás és nem is foglal magában éjszakai szállást) – hívják fel a figyelmet a Budapesti Békéltető Testület szakemberei.
Tipikusan utazási csomagnak minősülnek a fogyasztók körében népszerű több napos, hetes nyaralások, körutazások, amelyek a fentiek szerint általában szállást és az utazási célra való eljutást is biztosító személyszállítást, és egyéb programokat is magukban foglalnak (mint például a helyi városnézés, nevezetességek megtekintése, stb.). Ha kifejezetten utazási csomagra vonatkozó szerződésről van szó, arról az utazási irodának külön tájékoztatást kell nyújtania egy formanyomtatványon. Így a fogyasztónak még nem kell ennek is külön utánanéznie, és tudni fogja, mikor élvez az utazása során még nagyobb védelmet, ha probléma adódna. Eltérőek ugyanis az előírások az utazási csomagnak nem minősülő utazási szerződések, és az utazási csomagok esetében.
Ha nem utazási csomagot vásároltunk…
A fogyasztók körében népszerűek azok a rövidebb utazások is például a szomszédos országokba, és több utazási iroda kínál olyan utakat, amelyek huszonnégy óránál rövidebb időtartamra szólnak és még éjszakai szállást sem tartalmaznak. Ezek például nem minősülnek utazási csomagnak, de itt is több szigorú előírás érvényesül. Így például, a szerződést egyszerű és közérthető nyelven kell megfogalmazni, és magát a szerződést vagy az arról szóló visszaigazolást a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Sőt, ha a szerződést nem távközlő eszközzel, hanem személyesen kötötték meg egymás jelenlétében, a fogyasztó ragaszkodhat a szerződés nyomtatott példányához! Abban megtalál minden részletes információt a szolgáltatással kapcsolatosan.
Fontos, hogy előleget ugyan kérhet az utazási iroda a szerződéskötéskor, de az legfeljebb csak a részvételi díj negyven százaléka lehet. Csak akkor lehet eltérni és van mód ennél is nagyobb előleg elkérésére, ha a közreműködővel (például a szálloda vagy a légitársaság) megkötött szerződés szigorúbb kötelezettséget ró az utazásszervezőre.
Nem lehet már több hónappal az utazás előtt, előre elkérni a teljes részvételi díjat sem, és azt a vállalkozás legkorábban csak az utazás megkezdése előtt harminc nappal igényelheti (ismét kivétel ez alól, ha a közreműködővel kötött szerződés alapján korábbi teljesítésre van szükség).
Érdemes odafigyelni arra is, hogy a fogyasztóval közölt teljes díjat utóbb csak akkor emelheti már az utazási iroda, ha ezt a lehetőséget a szerződésben kikötötték. Ekkor sem mindegy, hogy milyen okból történik az emelés, és a díjemelésre kizárólag a személyszállítás árának (üzemanyag, egyéb energiaforrás költségei), harmadik fél által kivetett adónak, illetéknek és egyéb kötelező tehernek (például reptéri illeték), vagy a devizaárfolyamoknak a változása miatt kerülhet sor. A díjemelés továbbá csak akkor érvényes, ha az utazási iroda erről az utazás megkezdése előtt már legkésőbb húsz nappal vagy ennél korábban értesítette a fogyasztót, meg kell adni továbbá a díjemelés indokát is, sőt az emelés mértékének arányosnak kell lennie a felmerülő költségekkel.
Ha esetleg a fogyasztó nem tudna elutazni például betegség miatt vagy más okból, de nem szeretné, hogy elvesszen a már kifizetett összeg, akkor el is adhatja másnak az utat. Ekkor viszont figyelni kell arra, hogy csak olyan valakinek lehet értékesíteni, aki az utazási szerződésben foglalt feltételeknek megfelel. Arra is ügyelni kell, hogy ha sor került az eladásra, akkor erről legalább az utazás megkezdését megelőző öt napon belül értesíteni kell az utazási irodát!
Egyébként is, a fogyasztó bármikor felmondhatja az utazási szerződést, ha nem szeretne elutazni, számolni kell azonban ilyenkor azzal, hogy esetleg bánatpénzt is fizetni kell! Ahhoz, hogy érvényes legyen, ennek lehetőségét ugyancsak a szerződésnek szükséges tartalmaznia, és a bánatpénz nem haladhatja meg a részvételi díj összegét! Egyáltalán nem kell viszont bánatpénzt fizetni akkor, ha az utazási iroda rajta kívül álló okból módosítja a szerződés lényeges feltételét, ilyennek minősül a nyolc százalékot meghaladó mértékű díjemelés is. Amennyiben ezt a fogyasztó elfogadja, akkor módosítani kell a szerződést közösen, ha pedig nem fogadja el, akkor bánatpénz fizetése nélkül mondhatja fel azt!
Ha viszont az utazási iroda mondja fel az utazási szerződést és olyan okból, amely miatt nem a fogyasztó a felelős, akkor a vállalkozás köteles olyan más (helyettesítő) szolgáltatást nyújtani, amely az eredetivel azonos vagy magasabb értékű, vagy pedig ha ilyen szolgáltatást nem tud felajánlani, vagy azt a fogyasztó nem fogadja el, úgy meg kell téríteni a teljes befizetett díjat.
Bármilyen fogyasztóvédelmi probléma merül fel az utazás során, így például nem megfelelő szobát kaptak, vagy a megígért programok maradnak el, fontos, hogy ne mulasszák el a fogyasztók azt azonnal bejelenteni, mivel felelősek a késedelemből eredő kárért! Ezt az utaskísérőnek, ha pedig az utazás során ilyen nincs, akkor a helyszíni szolgáltatónak kell jelezni. Amennyiben a problémát ekkor sem orvosolják, akkor az utazásszervezőt, illetve azt az utazásközvetítőt kell azonnal tájékoztatni, amelynél az utazási szerződést megkötötték. Ilyenkor mindenképp meg kell határoznia a fogyasztónak egy határidőt arra, hogy a vállalkozás orvosolja a problémát, de ha az eltelt és ez sem hozott eredményt, vagy pedig a segítséget rögtön megtagadták, akkor a fogyasztó saját maga intézkedhet, és az utazási irodának állnia kell ennek a költségeit. Ha például nem kaptak tehát megfelelő szobát, ilyenkor egy másik szobát lehet már kivenni, az utazási iroda költségére. Egyébként is pedig, ha a fogyasztó nem azt kapta, amiben korábban megegyeztek az irodával, akkor az utazásszervező köteles a részvételi díjat leszállítani, mivel felelős az utazás megfelelő teljesítéséért. Sőt, ha a szerződés egy lényeges elemét nem tudták teljesíteni, akkor is helyettesítő szolgáltatást kell nyújtani, vagy amennyiben erre nincs mód vagy azt a fogyasztó nem fogadja el, úgy már gondoskodni szükséges a kiindulási állomásra történő visszaállításról is.
Ha utazási csomagot vettünk…
Az utazási csomagok esetében még szigorúbb előírások érvényesek, hiszen a fogyasztóknak meg kell kapniuk előzetesen egy írásos tájékoztatót, amely segít megismerni az utazási csomagok esetében gyakorolható további jogokat, és azt is tartalmazza, hogy az adott szerződés utazási csomagnak minősül. Emellett, itt is természetesen rendelkezésre kell bocsátani a szerződés egy példányát vagy az arról szóló visszaigazolást. Sőt, az utazási csomagoknál még inkább korlátozott a díjemelés lehetősége az utazási iroda részéről. Ha az a teljes díj nyolc százalékát meghaladja vagy pedig az utazás lényeges elemét változtatná meg a vállalkozás még az utazás megkezdése előtt, úgy a fogyasztó felmondhatja a szerződést bánatpénz megfizetése nélkül vagy pedig el is fogadhatja a javasolt változtatást. Bármilyen módosításra egyébként is csak akkor van lehetőség az utazási iroda részéről, ha ezt a jogát a szerződésben eleve kikötötték.
Ugyancsak a fogyasztókat, utazókat védi az az előírás, miszerint az utazási csomagok esetében, ha felmondják a szerződést (mert például nem tudnak elutazni betegség folytán vagy más egyéb ok áll a háttérben), akkor a kikötött bánatpénz kizárólag indokolt mértékű lehet. Azaz már nem háríthatóak át a fogyasztókra azok a költségek, amelyek az üggyel összefüggésben máshonnan, költségmegtakarítás vagy bevétel formájában mégis megtérülnek a vállalkozás számára. Sőt, meg is kell indokolni az utas számára az erre irányuló kérése esetén, hogy miért akkora a bánatpénz.
Bármilyen fogyasztóvédelmi probléma adódik, ez esetben is haladéktalanul tájékoztatnia kell a fogyasztónak az utazásszervezőt, vagy azt az utazásközvetítőt, akinél a szerződést megkötötte, ha szerződésszegést tapasztal (így például nem megfelelő a kapott szoba vagy az étkezés minősége). Ezeket az utazásszervezőnek orvosolnia kell mindenképp, és ha erre nem kerül sor határidőben, úgy a fogyasztó ezt maga is megteheti és kérheti a felmerülő, szükséges kiadásai megtérítését. Akkor is lehetőség van arra, hogy a fogyasztó maga intézkedjen, ha az utazásszervező a felmerült probléma orvoslását rögtön megtagadta. Amennyiben viszont nem orvosolható a felmerült kifogás, mert az lehetetlen vagy aránytalan költségekkel járna, kártérítés és díjengedmény jár a fogyasztónak.
2018. július elsejétől szigorúbb előírások terhelik emellett az utazási irodákat a tekintetben is már, hogy ha az utazás lényeges részét nem tudják biztosítani, úgy helyettesítő szolgáltatást kell felajánlani, amit a fogyasztó akár el is utasíthat akkor, ha az eredeti szerződéstől a feltételek így jelentősen eltérnének vagy nem kap megfelelő díjengedményt. Amennyiben pedig egyáltalán nem tudták orvosolni a jelentős szerződésszegést ésszerű határidőben, akkor végső soron a fogyasztó akár bánatpénz megfizetése nélkül is felmondhatja a szerződést, és díjengedményt, kártérítést követelhet, sőt, ha a szerződés személyszállítást is magában foglalt, kérheti az utas azt is, hogy szállítsák haza őt az utazási iroda költségére.
