Nagy Márton és a Nemzetgazdasági Minisztérium delegációja Németországba utazott. A miniszter tárgyalt a gazdasági és klímaügyi miniszterrel, valamint a BMW, a Mercedes és az Audi felsővezetőivel.
A kormány célja, hogy idén újraindítsa, jövőre pedig tovább emelje a gazdasági növekedést, amelyben a munkaerőpiaci aktivitás, a beruházások és a fogyasztás növelése mellett kulcsszerepet játszik a gazdaság dualitásának oldása. Ennek elérése érdekében 40-re kell növelni a nemzeti bajnokok számát, 20 ezerre szükséges emelni az exportképes kkv-k számát és nullára kell csökkenteni a profitegyenleg hiányát. Emellett a hazai „Tier 1” és „Tier 2” beszállítók részarányát 50%-ra szükséges emelni. Mindezeket szem előtt tartva a delegáció célja a magyar-német gazdasági kapcsolatok további megerősítése mellett a hazai beszállítói arány növelésének elősegítése.
Hazánk abban érdekelt, hogy Németország, mint legfontosabb külpiacunk, gazdasági teljesítménye és versenyképessége tovább javuljon, a gazdasági kapcsolatok erősödjenek. A megbeszélések egyik központi eleme az autóipar jövője lesz, különös tekintettel a Magyarországon jelen lévő nagy német autógyárakra és az elektromos járműgyártásra. Hazánk egységes, uniós támogatási program létrehozására törekszik, amely érdemben növeli az elektromos autók iránti keresletet.
A delegáció németországi látogatásának keretében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter személyesen tárgyalt Robert Habeck gazdasági és klímaügyi miniszterrel, valamint Florian Toncar pénzügyminisztériumi parlamenti államtitkárral és Heiko Thoms nemzetközi pénzügyekért és Európa-politikáért felelős államtitkárral.
Az egyeztetések középpontjában elsősorban a német gazdaság kilátásai és versenyképessége, valamint az autóipar, különös tekintettel az elektromos autógyártás jövője volt.
A tárcavezető kiemelte, hogy Magyarország erős, versenyképes európai és német gazdaságban érdekelt. Fel kell venni a versenyt az amerikai és a kínai gazdaság rohamtempójú fejlődésével, az európai gyártást versenyképesség kell tenni. Ez a törekvés meg fog jelenni a 2024 második félévi magyar uniós elnökség versenyképességi prioritásai között is. Hazánk álláspontja szerint fokozni szükséges a digitalizációt, a támogatáspolitikát célzottabbá kell tenni, valamint olyan új egységes európai iparstratégiára van szükség, amely az ágazati szereplők véleményén alapszik.
Az elektromos autózás térnyerésében jelenleg átmeneti lassulást látunk, az újbóli lendülethez uniós szintű támogatási programmal kell segíteni az ágazatot. Kiemelt figyelmet kell fordítani az adminisztrációs terhek csökkentésére, a töltőhálózat, beleértve az otthoni töltés lehetőségének, valamint a kapcsolódó, energiahálózatot érintő fejlesztésekre, ugyanis jelenleg ezek jelentős akadályt jelentenek – állapította meg a miniszter.
A tárgyalópartnerek a töltőhálózat kiemelt fontossága mellett, a karbonsemleges technológiák támogatása kapcsán hangsúlyozták, hogy 2035-re újra kell definiálni a karbonsemlegességet az autómeghajtások esetében és törekedni kell arra, hogy a technológiák egymással versenyezzenek. Továbbá 2026-ban érdemes felülvizsgálni a 2035-ös szabályozási dátumot a belső égésű motorok tiltása kapcsán a 2025-ös adatok fényében aszerint, hogy a célkitűzés mennyire tekinthető reálisnak.
Nagy Márton a magyar EU-elnökségre történő felkészülés jegyében Glenn Schmidttel, a BMW elnökhelyettesével; Brian Ramppal, az Audi globális kormányzati ügyekért felelős vezetőjével; Dr. Jörg Burzerrel, a Mercedes igazgatósági tagjával, valamint Hildegard Müllerrel, a Német Autóipari Szövetség elnökével is egyeztetett.
A tárgyalópartnerek ezúttal is kiemelték, hogy az uniós szabályozást a korábbi megállapodások alapján szükséges felülvizsgálni, illetve figyelemmel kell lenni a technológiai nyitottságra.
Egyetértés mutatkozott abban, hogy az elektromos autók jelentik Európa jövőjét, amelyben meghatározó szerep jut majd Magyarország és a német autóipar együttműködésének. Ennek alapja, hogy Magyarországon ma már jelen van (gyárt vagy létrehozza a gyártókapacitást) a 3 legnagyobb prémium német autógyártó vállalat, miközben a világelső keleti akkumulátorgyártó vállalatok közül 4 telepített gyártást hazánkban, továbbá a kínai BYD, mint a világ egyik legnagyobb elektromos autógyártója is hazánkban építi ki első európai gyártókapacitását.
Az infrastruktúra-fejlesztés fontosságát a kormányzati és piaci partnerek is egyaránt hangsúlyozták. A tárgyalópartnerekkel történt egyeztetések során hangsúlyosan merült fel a kínai elektromos autókkal szembeni büntetővámok kérdése, amivel sem az autógyártók, sem a német kormány, sem pedig a magyar kormány nem ért egyet. Nem megoldás a protekcionizmus, fejlődni csak úgy lehet, ha globális verseny van. Nagy Márton az egyeztetéseken kiemelte, hogy az európai autógyártást versenyképessé kell tenni.
A nemzetgazdasági miniszter az egyeztetésen megköszönte a tárgyalópartnerek együttműködését, kiemelten azt, hogy közvetlen, a piaci szereplőktől származó információkkal segítették a tervezést és a magyar kormány munkáját.
(Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium)
