Szkeptikusak a duális képzés jövőjével kapcsolatosan Kovászna megyében.
A napokban a tanfelügyelőség, a munkaerő-elhelyező ügynökség és a vállalkozók találkoztak, próbálták közösen feltérképezni, hogy a nyolcadik osztály utáni hároméves szakoktatásban milyen igény és milyen lehetőségek körvonalazódnak a duális képzésre – írja a Krónika.
Bár a román oktatási minisztérium szerint ez a fajta oktatás már jövő tanévtől beindulhat, Kovászna megyében valószínűleg csak két év múlva élnek a lehetőséggel, akkor a nadrággyárakkal, és az idegenforgalomban vállalkozókkal próbálják elindítani – mondta el a Krónikának Marius Popescu szakoktatással foglalkozó tanfelügyelő.
Az elképzelés szerint a képzés első éve szól az elméletről, a diákok akkor tanulják meg a szaktantárgyakat, a munkavédelmi előírásokat, ám az utolsó két évben már a szakmai tudásra fektetik a hangsúlyt, a második évben 60, az utolsó évben már 80 százalék a gyakorlat.
A nyugati minta szerint a vállalkozóknak kellene támogatniuk a szakoktatást, az iskola felszerelése és a gyakorlatok helyszíne mellett meleg ebédet, a havi 200 lejes állami ösztöndíj mellé pedig legalább ugyanekkora összeget biztosítva a diákoknak.
Popescu viszont azt mondja, hogy ezt csak a multinacionális cégek tudják bevállalni, ahol 2-3 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, a kisebbeknek nincs erre kapacitásuk.
Nehéz ráerőltetni a német mintát a romániai viszonyokra, és egy kis megyében még bonyolultabb megszervezni a duális szakoktatást, hiszen a kis- és közepes vállalkozók nem bírják annak finanszírozását, és elég diákot sem lehet találni, akik szívesen inaskodnának – vallja Kelemen Tibor.
A Kovászna Megyei munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója elmondta, a brassói Kronstadt iskola a pozitív példa, ott nagyon jól működik a rendszer, de az sajátos helyzet, ahol a német befektető képez saját magának munkaerőt.
Kovászna megyében a diáktoborzás is gondot jelent, hiszen a jelenleg működő szakiskolák is pengeélen táncolnak, alig tudják megalakítani az osztályokat. A szülők sem akarják inasképzőbe küldeni a gyereküket, „inkább legyél mérnök”, mondják – osztotta meg tapasztalatait a munkaerőpiaci szakember.
