Az iLex Systems Zrt. együttműködő partnerei közreműködésével indított cégjogi sorozat 37. részében dr. Gyöngyösi László ügyvéd, az iLex 4SB üzletágvezetője ismerteti a munkajogi írásbeli jognyilatkozatok közlésére vonatkozó hatályos főbb szabályokat.

Valószínűleg nem tartozik a kis-és középvállalatok kedvelt elfoglaltságai közé, amikor munkaviszonnyal összefüggésben kell munkáltatóként jognyilatkozatot tenni, ugyanis nem rendelkeznek jogi osztállyal, sőt az esetek többségében állandó jogi képviselővel sem. Emiatt sokszor előfordul, hogy a munkáltatói jognyilatkozat megtétele nem szabályosan történik meg, ami miatt a felek könnyen a munkaügyi bíróság előtt találhatják magukat. Azért, hogy ez minél ritkábban forduljon elő, érdemes az írásbeli jognyilatkozatok közléséről néhány fontos dolgot kiemelni.

Az írásbeli jognyilatkozat közlésére vonatkozóan a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 24. § (1) bekezdése rendelkezik: „Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek,

ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják,

vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik,

továbbá a 22. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jognyilatkozat esetében, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik.

Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza.”

Az írásbeli jognyilatkozatot személyesen történő átadással, postai úton, elektronikus úton való megküldéssel, vagy a helyben szokásos és általában ismert módon lehet közölni. A jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha az a jognyilatkozat címzettjének vagy átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus úton történő megküldés esetén az elektronikus dokumentum hozzáférhetővé válik. A jognyilatkozat közlése megtörténtének szabályszerűségét minden esetben a jognyilatkozatot tevőnek kell bizonyítani egy esetleges vita esetén.

Múlt heti cikkünkben részletesen bemutattuk az elektronikus dokumentum közlésével kapcsolatos tudnivalókat. Ennek megfelelően az elektronikus dokumentum akkor tekinthető közöltnek, ha az hozzáférhetővé válik a címzett számára, amely tekintetben a hozzáférhetőség a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek a lehetősége arra, hogy annak tartalmát megismerje. Ez leggyakrabban email vagy fax útján történik. Kétséget kizáróan kell tudni igazolni azonban azt, hogy kitől származik az elektronikus dokumentum. Ezt az átadónak kell tudni minden esetben bizonyítani.

Személyesen történő közlés esetén a címzett vagy jogosult által történő átvétellel a jognyilatkozatot közöltnek kell tekinteni. Az átvétel tényét egy másodpéldányon a címzettel célszerű igazolni, amely kizárólag az átvétel tényét, nem pedig a jognyilatkozat tartalmával történő címzetti egyetértést jelent. Ez sok esetben vitát generálhat a felek között, mivel a címzett akként értelmezheti az átvétel tényének igazolását, hogy a nyilatkozat tartalmával kell egyetértenie. A jognyilatkozat ezen módon történő közlésekor erre a körülményre mindenképpen fel kell hívni a figyelmet.

Életszerű és gyakran előfordul, hogy a jognyilatkozat címzettje vagy az annak átvételére jogosult megtagadja az átvételt. A közlés azonban ebben az esetben is hatályos, de a megtagadásra vonatkozó tényeket az átadónak kell bizonyítani. Ezért a gyakorlatban érdemes jegyzőkönyvet felvenni, tanúkat hívni a megtagadás tényének igazolására. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy az írásbeli jognyilatkozat közlése akkor is hatályos, ha a munkavállaló megtagadta ugyan a jognyilatkozat átvételét, de a munkáltató erről jegyzőkönyvet vett fel.

Postai úton történő közlés esetén a jognyilatkozatot tértivevényes küldeményként kell feladni. A postai úton történő közlés esetén – amennyiben a címzett megtagadja az átvételt, nem található elérhetőségi címén, a kézbesítés ismeretlenség vagy elköltözés miatt hiúsul meg – a kézbesítés megkísérlésének napján válik a jognyilatkozat kézbesítetté.

A fentieken túlmenően az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon kell a küldeményt kézbesítettnek tekinteni.

A helyben szokásos és általában ismert módon történő közlés a minden munkavállaló számára elérhető belső vállalati kommunikációs felületeken és eszközökön lehetséges. Ilyen a hirdetőtáblán történő elhelyezés, vagy a vállalat saját belső intranet felületén történő megjelenítés. Ez a közlés – a kkv-k általában szerény méretére tekintettel – jelenleg inkább csak lehetőség, nem gyakori közlési mód. Ebben az esetben is rögzíti azonban az Mt. 22.§ (2) b) pontjában azokat a jognyilatkozatokat, amelyeket írásbeli jognyilatkozatnak minősít, amennyiben azokat a munkáltató a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszi. Ezek a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának meghatározása, munkaidő beosztás közlése, rendkívüli munkaidő írásbeli elrendelése a munkavállaló kérelmére, rendelkezésre állás elrendelése, teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényező közlése, illetve a behívás alapján történő munkavégzés időpontjának közlése.

dr. Gyöngyösi László ügyvéd
iLex 4 SB üzletágvezető
kérdések/észrevételek: ilex@ilexsystems.com