Mire kell figyelniük a HR-eseknek a munkavállalók külföldi kiküldetése esetén? A legfontosabb szempontokat a Rátkai Ügyvédi Iroda foglalta össze.
Globalizált világunkban nem ritka, hogy egy magyar munkáltató tevékenysége ellátása során egy vagy több munkavállalót küld ki egy másik államba. Tapasztalataink szerint sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ilyen esetben milyen szabályokat kell betartani, ezért az alábbiakban röviden összefoglaljuk a tennivalókat – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogjának legfrissebb bejegyzésében.
1.
Kiküldetésről akkor van szó, ha a munkáltató úgynevezett transznacionális (több államot érintő) szolgáltatást nyújt és ennek keretében küldi ki dolgozóját. Például
- a cég munkavállalókat küld ki egy EU tagállam területére saját nevében és saját irányítása alatt, a kiküldő vállalkozás és a szolgáltatás címzettje között létrejött szerződés alapján, feltéve hogy a kiküldő vállalkozás és a munkavállaló a kiküldetés idején munkaviszonyban áll egymással; vagy
- munkavállalókat küld ki egy másik EU tagállam területén a csoport tulajdonában lévő telephelyre vagy vállalkozáshoz, feltéve hogy a kiküldő vállalkozás és a munkavállaló a kiküldetés idején munkaviszonyban áll egymással; vagy
- munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásként munkavállalót küld ki egy másik EU tagállam területén letelepedett (vagy ott működő vállalkozáshoz), feltéve hogy a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás vagy a munkaerőt rendelkezésre bocsátó vállalkozás és a munkavállaló a kiküldetés idején munkaviszonyban áll egymással.
2.
A kiküldetést – ha megfelel a fentieknek – be kell jelenteni a kiküldetés helye szerinti állam hatóságánál. Például Németországba történő kiküldetés esetén ITT kell bejelentkezni, míg Ausztria esetén EZ a honlap használható.
3.
A kiküldetés során a munkavállalónak biztosítani kell bizonyos alapvető munkafeltételeket, mint például a helyi minimális bérszintet (beleértve a túlóra díjazását is), a maximális munkaidő és minimális pihenőidő hosszát, vagy éppen a munkahelyi egészség, biztonság és higiénia szabályait.
4.
A kiküldetés helyén biztosítani kell, hogy a kiküldetésben lévő munkavállaló(k) munkaügyi iratai a kiküldetés helyén rendelkezésre álljanak, így például a munkaszerződés, a kiküldetés valódiságának megállapításához szükséges irat, a bérjegyzékek, a munkaidő-nyilvántartás, stb. Egyes államok megkövetelik, hogy az iratok a helyi nyelvre lefordítva is álljanak rendelkezésre.
5.
Társadalombiztosítási szempontból a kiküldött munkavállaló a magyar tb rendszer hatálya alatt marad, ha a kiküldetés 24 hónapot nem halad meg. Ennek igazolásául az úgynevezett A1-es nyomtatvány szolgál, ezt a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnél lehet igényelni. Az A1-es igazolást szinte minden esetben kérik az ellenőrző hatóságok, ezért erre fokozottan figyelni kell.
