2017. I. negyedévben a munkaügyi hatóság 5524 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 60 százaléknál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (22 887 fő) 59 százalékát érintették; az érdemi döntések 90 százaléka anyagi szankció nélküli intézkedés volt – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya.
2016 első negyedévében a szabálytalan munkáltatók, valamint a szabálytalansággal érintett munkavállalók aránya is 62 százalék volt, így kismértékű csökkenés figyelhető meg.
Az ellenőrzések vegyes fogadtatásúak munkáltatói oldalon, ami attól is függ, hogy milyen jogsértést tártak fel a munkáltatónál, de általánosnak mondható az indulatmentesség, atrocitások csak igen ritka esetben fordulnak elő. A helyszíni ellenőrzés akadályozása nem fordult elő, de az eljárások során jellemző az együttműködés hiánya, így különösen a bekért dokumentumok bemutatásának megtagadása, illetve az idézések figyelmen kívül hagyása. A munkavállalók döntő többségben kedvezően fogadták az ellenőrzéseket, nyitottabbak, mint a korábbi években, mert a hatóságtól várnak pozitív fordulatot, de még ennek ellenére is nehezen nyilatkoznak az őket érintő szabálytalanságról, félnek a következményektől, állásuk elvesztésétől.
Az ellenőrzési tapasztalatok szerint továbbra is jelen van a feketefoglalkoztatás, mely az ellenőrzéssel érintett munkavállalók 10,7 százalékát tette ki (2450 fő). A főbb munkaügyi jogsértésekkel érintett munkavállalók tekintetében ez az arány még nagyobb, 14 százalék.
A 2016-os adatokkal összevetve a feketefoglalkoztatás az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra figyelemmel kis mértékben nőtt, mivel 2016. I. negyedévében 2838 feketén foglalkoztatott munkavállaló került ki az ellenőrzés alá vont 27 554 munkavállalóból (10,3 százalék).
Ágazatok
Az építőiparra az ellenőrzések 18 százaléka esett 2017. I. negyedévben, mely a 2016. I. negyedéves adatokkal megegyezik. Az összes feketén foglalkoztatott munkavállalóhoz viszonyítva nagymértékben csökkent a feketén foglalkoztatottak aránya az ágazatban az elmúlt évben (38 százalékról, ami 1 067 főt jelentett 27 százalékra, ami 656 fő). Az építőipar ennek ellenére a korábbi tapasztalatokkal megegyezően – jelenleg is – a legtöbb bejelentés nélküli foglalkoztatott munkavállalót „adja”.
A mezőgazdasági vállalkozások a feketén foglalkoztatott munkavállalók 16 százalékát (399 fő) alkalmazták, amely tavalyi hasonló időszak 5 százalékához (134 fő) képest kiugró növekedést mutat. Az ellenőrzések 2 százaléka esett erre az ágazatra, csakúgy, mint tavaly március 31-ig.
A gépipart nem számítva a feldolgozóiparban feketén foglalkoztatott munkavállalók aránya 8 százalék (191 fő), mely kis emelkedést mutat 2016. I. negyedévéhez képest (6 százalék, 175 fő). A vizsgált időszakban az ellenőrzések 8 százaléka esett a feldolgozóipar területére, mely a 2016. január-márciusi 13 százalékhoz képest jelentős csökkenés, de 2016-ban a feldolgozóipari munkáltatók ellenőrzése kiemelt cél volt a munkaügyi hatóságnak.
A személy- és vagyonvédelmi munkáltatók adták a vizsgált időszakban a „feketemunkások” 12 százalékát (285 fő), ami a tavaly első negyedévében mért 19 százalékhoz (528 fő) képest kiemelkedő csökkenést mutat, de továbbra is a „legfertőzöttebb” ágazatok között van. Az ellenőrzések 9 százaléka esett a személy- és vagyonvédelem területére 2017. I. negyedévben, szemben a 2016. I. negyedévében mért 13 százalékkal.
A kereskedelmi vállalkozások esetében a feketén foglalkoztatott munkavállalók aránya a tavalyi I. negyedévhez képest nőtt, mivel akkor 9 százalékát (261 fő), míg idén eddig a dolgozók 12 százalékát (296 fő) foglalkoztatták szabálytalanul az összes feketefoglalkoztatással érintett munkavállalóhoz képest. Az ellenőrzések aránya a tavaly március végi 24 százalékhoz viszonyítva a kereskedelem területén jelentősen nőtt, ugyanis a vizsgált időszakban 34 százalék volt az ágazatot érintő vizsgálati arány. A 10 százalékpontos növekedés annak köszönhető, hogy 2017-ben a kereskedelmi ágazatban működő munkáltatók kiemelt ellenőrzési célpontok.
A vendéglátásban a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavállalók aránya 11 százalék (265 fő) volt, mely 2016. I. negyedéves arányokhoz képest nem változott (11 százalék – 318 fő). Az ágazatot érintő ellenőrzések mértékében sem történt változás, mivel 2016. év és 2017. év I. negyedéveiben is 14 százalék volt ez a szám.
Feketefoglalkoztatás
Feketefoglalkoztatással kapcsolatosan továbbra is megállapítható, hogy a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság, mely mind rendes munkaviszony során, mind egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül előfordul.
Egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása hátterében továbbra is a közterhek befizetésének elkerülésére, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás időbeli korlátainak kijátszására irányuló szándék húzódik meg. Az időszakos egy-egy napokra történő foglalkoztatás során az ellenőrzések elmaradásának reményében, egyszerűsített foglalkozásnál még nagyobb a „kockáztatási hajlandóság”, mint egy rendes munkaviszony bejelentésénél. Ha egy ilyen munkáltató havi 15 napnál több alkalommal foglalkoztatja a munkavállalót, akkor a „rendes munkaviszonyban” történő bejelentés helyett inkább megpróbálja „elbliccelni” az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését.
A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatói hivatkozások közül továbbra is az „adminisztrációs hiba”, „könyvelő mulasztása”, „próbamunka” és „első munkanap” kifogások a legjellemzőbbek.
Részmunkaidős bejelentés, teljes munkaidős foglalkoztatás mellett sajnos meglehetősen gyakori szabálytalanság, de az esetek döntő többségében a bizonyítás nagyon nehéz, mivel a munkájukat féltő munkavállalók nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni, így a szabálytalansággal kapcsolatban magas a látencia.
Ritkábban fordul elő a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás, mely az esetek többségében a jogszabályok téves alkalmazására vezethető vissza.
Harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása az utóbbi években már nem jellemző.
A gazdasági válság miatt bevezetett kis- és középvállalkozások támogatását célzó enyhébb szankciók mára már nem feltétlenül tartják vissza a jogsértésektől az egyebekben gazdaságilag egyre inkább magukra találó munkáltatókat. A többség már tudatában van annak, hogy a legsúlyosabb esetben sem kell a bírságszankcióval számolnia és más hátrányos következménye sincs az első jogsértésnek, viszont a bejelentés nélküli foglalkoztatással jelentős költségcsökkentést érhetnek el a befizetendő adók és járulékok „megtakarításával”.
Munkaidő, pihenőidő, rendkívüli munkavégzés
A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések 5059 főt érintettek az első negyedévben. Ennek egyik oka, hogy az idén eddig a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban feltárt jogsértések lényegesen kevesebb munkavállalót érintettek (317-et, szemben az egy évvel korábbi 1063-mal).
Ezek a jogsértések jellemzően a kereskedelem, vendéglátás és a feldolgozóipar (beleértve a gépipart is) területén foglalkoztatott munkavállalókat érintették a legnagyobb számban. Feldolgozóipar és gépipar területén az intézkedések nagyobb munkavállalói létszámot érintenek, míg a vendéglátásban és kereskedelemben csak néhány főt. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, melynek hátterében egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya – a munkáltatók egy része helytelenül a munkavállalókra bízza, döntsék el maguk, hogy melyik nap ki jön munkát végezni –, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll. Szintén nagy munkavállalói létszámot érintett a munkaidőkeret esetén a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása, ami gyakorlatilag mind a munkavállaló, mind a hatóság számára ellenőrizhetetlenné teszi például a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, és így annak ellentételezését is (munkabér, szabadidő).
A munkavállalók munkaideje továbbá sokszor meghaladta a napi, illetve a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét.
Rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabálytalanság miatt ritkábban intézkedtek a hatóság munkatársai. Ennek részben az az oka, hogy a jogsértést hamis munkaidő-nyilvántartás vezetésével leplezik a munkáltatók, így a rendkívüli munkavégzés mértéke nem megállapítható.
Amennyiben egy-egy esetben fény derül erre a szabálytalanságra, az rendszerint nagyobb munkavállalói létszámot érint, és a rendkívüli munkavégzés éves felső mértékének túllépésével valósul meg.
Munkaidő-nyilvántartás
A korábbi évekhez hasonlóan a munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével kapcsolatos szabálytalanságok szintén gyakoriak voltak, idén eddig a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók negyedét (4201 fő) érintették, 2016. I. negyedévében ez a szám valamivel több volt (4935 fő).
A munkaidő-nyilvántartást az építőipar területén gyakran nem vezetnek, míg a hiányos (hamis) munkaidő-nyilvántartás a kereskedelem, a feldolgozóipar és a vendéglátás területén jellemzőbb.
Amennyiben egy-két munkanap nem került bejegyzésre a munkaidő-nyilvántartásba, vagy az ellenőrzés időpontjában a napi munkaidő kezdő időpontja hiányzik, szándékosságról nem beszélhetünk, ezek általában adminisztratív hiányosságok.
A tudatosság, a jogszabályok megsértésének leplezése a kettős nyilvántartás vezetésekor, illetve a nyilvántartás vezetésének teljes vagy hosszabb ideig tartó hiányakor vélelmezhető. A jogsértés nem, vagy nehezen bizonyítható, mivel az ellenőrzések során a hatóságnak utólag megküldött iratanyag alapján jellemzően nem állapítható meg jogsértés, pedig számos esetben áll fenn a gyanúja annak, hogy a munkavállalókat a megengedettnél többet foglalkoztatják, és azt nem ellentételezik a törvényi előírások szerint.
A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések elfedik az esetleges munkabérrel, munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is. A munkaidő nyilvántartás hiányossága, vagy hiánya miatt nem ellenőrizhető a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése sem, tehát közvetetten a munkavállalók alapvető jogai sérülnek.
Munkabér
A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám kissé csökkent (2214) az előző év márciusához képest (2549 fő). Ezen belül a legjelentősebb a munkabér határidőben történő megfizetésének elmaradása, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt. Több esetben megállapítást nyert, hogy a munkabérről adott elszámolás nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, nem volt megállapítható, hogy a munkáltató az alapbéren felül milyen pótlékokat számolt el a munkavállalóknak.
A munkaügyi hatóság a vonatkozó törvényi rendelkezés szerint a munkabért nem, vagy nem időben fizető munkáltató részére minden esetben lehetőséget biztosít arra, hogy az eljárás során az elmaradt bért egy kitűzött határidőn belül megfizesse, melynek következtében mentesül az egyébként kötelező munkaügyi bírság megfizetése alól. A hatóság ily módon is tudja segíteni azt, hogy a munkáltató a munkavállalók jogszerűen járó munkabérének kifizetésére és ne egy esetleges bírságösszeg kiegyenlítésére fordítsa anyagi erőforrásait.
2017-től jelentősen megnövekedett a minimálbér és garantált bérminimum összege a 430/2016. (XII.15.) Korm. rendelet értelmében, így a munkaügyi hatóság fokozottan ellenőrzi a vonatkozó jogszabályi előírások betartását.
A 2017. évi munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvek is rögzítik, hogy a vizsgálatok kiemelt feladata a bejelentés nélküli foglalkoztatás mellett a kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum biztosítására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése is.
2016. I. negyedévével összevetve 2017. I. negyedévében a várakozásokkal ellentétben nem emelkedett a garantált bérminimummal kapcsolatos intézkedések száma és igaz ugyan, hogy az utóbbi két évhez képest nőtt az ilyen jogszabálysértéssel érintett munkavállalók létszáma, de nem érte el a 2014. év hasonló időszakában tapasztalt mértéket.
Az elsőfokú hatóságoktól érkezett tájékoztatások alapján a munkáltatók elvétve, egyes esetekben a munkavállalók munkakörének 2016. évihez képest 2017. évi módosításával próbálják elkerülni a garantált bérminimum megfizetését.
Több esetben bizonyos munkakörök tekintetében a munkáltató eltérő jogértelmezés miatt vitatja a garantált bérminimum megfizetését.
Az eddig vizsgált esetek kisebb hányadában jelezték csak a munkavállalók, hogy nem fizetik ki számukra a magasabb összegű munkabért vagy pl. megemelik ugyan a bért, de megszüntetik az eddigi cafeteria-juttatásokat. Érkezett olyan panasz is, hogy „a munkáltató tájékoztatta őket a szakmai minimálbér miatti alapbéremelés szükségességéről, de ezt csak úgy hajlandó megtenni, hogy amennyivel megnövelik a dolgozók alapbérét, ugyanazt az összeget elveszik az ún. mozgóbérből.”
Az utóbbi esetekben hatáskör illetve, jogsértés hiánya miatt a munkaügyi hatóság intézkedni nem tud.
A Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalának, továbbá a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalának, valamint – Pest Megye kivételével – valamennyi megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának munkaügyi ellenőrzési feladatokat ellátó szervezeti egységeinek havi jelentései is alátámasztják, hogy a várakozásokkal ellentétben kisebb mértékben tártak fel minimálbérrel vagy garantált bérminimummal kapcsolatos visszaéléseket, így a 2017. évi I. negyedéves tapasztalatok a tárgykörben mindenképpen pozitívak.
A minimálbér és garantált bérminimum emelés gyakorlatban történő végrehajtását az év elején a sajtóban is előre jelzett határozott hatósági ellenőrzések is elősegíthették.
Az adatok elemzésekor azonban figyelembe kell venni, hogy a január havi megemelt bérek kifizetése 2017. februárban volt esedékes és 2017. március 31-ig is mindösszesen 2 hónap bérfizetése történt meg.
Igazolások, elszámolások
Jelentős számban előforduló munkaügyi szabálytalanság a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiadásának, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolásnak az elmaradása, mely jogsértések általában munkáltatói mulasztásból erednek, bár előfordul, hogy megromlik a felek között a viszony vagy elszámolási vita alakul ki és a munkáltatók szándékosan, de jogszerűtlenül visszatartják az igazolásokat. Az is előfordult már, hogy a munkavállaló akkor szembesül azzal, hogy bejelentés nélkül foglalkoztatták, mikor a munkavégzést követően a munkáltató nem adja ki a kilépő igazolásokat.
2017. március 20. – április 7. között a témakörben célvizsgálatot tartott a munkaügyi hatóság, mely a 2017. január 1-től módosult az eljárásra vonatkozó szabályozás [lásd.31/2012 (X. 16.) NGM rendelet 1. § j) pontja] miatt is aktuális volt.
A célvizsgálat megerősítette az elmúlt évek tapasztalatait, így az igazolások kiadásának és elszámolásának elmaradásának előbb felsorolt okait, a közérdekű bejelentések és panaszok kiemelt szerepét, mivel évek óta jelentős számban érkeznek a munkaügyi hatósághoz bejelentések e tárgykörben.
Ezen jogszabálysértés miatt az eljárásra vonatkozó új szabályozás eredményesnek tűnik. A korábbi gyakorlat szerinti első esetben kiadmányozható figyelemfelhívás nem rendelkezett kellő visszatartó erővel. Az év elejétől figyelemfelhívás kiadmányozása nélkül azonnal indítható eljárás a munkáltatóval szemben, így a sok esetben eredménytelen figyelemfelhívás nélkül hatékonyabb, gyorsabb a munkaügyi hatóság fellépése.
Szabadság
A 2016. évi I. negyedéves adatokhoz képest kevesebb munkavállalót érintettek idén márciusig a szabadsággal kapcsolatos jogsértések (1823 fő, 3389 fő). A szabadsággal kapcsolatos szabálytalanságok két leggyakoribb esete, hogy a nyilvántartáson „kiírt” szabadságot a munkáltató ténylegesen nem adja ki, a munkavállalók valójában munkát végeznek, valamint, hogy a munkáltatók a törvény előírásainak megfelelően nem biztosítják a munkavállalónak naptári évben egy alkalommal, a legalább tizennégy nap egybefüggő munkavégzés alóli mentesülést.
Munkaügyi döntések
2017. március 31-ig a jogsértéseket elkövető 3335 munkáltató közül 307 vállalkozással szemben alkalmaztak az elsőfokú munkaügyi hatóságok munkaügyi bírságot, összesen 43 950 000 forint összegben. A munkaügyi hatóság a Kúria 2/2013. KMJE jogegységi határozatára tekintettel a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) 12/A. § (1) bekezdése alapján munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetés határozatot 687 esetben hozott. Több ízben szabálytalanság megszüntetésére kötelezést (610 db), valamint szabálytalanságot megállapító határozatot (995 db) hoztak a hatóság munkatársai. Az érdemi döntések 90 százaléka tehát anyagi szankció nélküli intézkedés volt.
Közérdekű bejelentések, panaszok
A tavalyi első negyedévhez képest 2017. I. negyedévében a munkaügyi hatósághoz érkezett bejelentések száma gyakorlatilag nem változott.
Míg 2016. első negyedévében a közérdekű bejelentések és a panaszok száma 1345 volt, addig 2017. I. negyedévében ez a szám 1 381. A bejelentések 51 százaléka panasz, míg 49 százaléka közérdekű bejelentés volt.
A legtöbb jelzés 2017. I. negyedévben a jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokkal, elszámolásokkal összefüggésben érkezett, melyek nagy része, már az előbbiekben kifejtettek szerint panaszként jutott el a hatósághoz. Szintén sok bejelentés érkezett – közel azonos számban – a feketefoglalkoztatás és a munkabér tárgyában. Megállapítható, hogy a feketefoglalkoztatással kapcsolatban a közérdekű bejelentések vannak többségben, míg a munkabérrel kapcsolatos panaszok és közérdekű bejelentések száma közel azonos.
NGM
