A tizennyolcadik életévét még be nem töltött diákkal létesített munkaviszonnyal kapcsolatos tudnivalókat a Rátkai Ügyvédi Iroda szakemberei foglalják össze.
Itt a nyár és a szünidő – ilyenkor sok középiskolai diák szeretne nyári munkát vállalni és sok cég keres átmeneti jelleggel kisegítő munkaerőt. Az alábbiakban azokat a szabályokat foglaljuk össze, amelyeket alkalmazni kell, ha a tizennyolcadik életévét még be nem töltött diákkal munkaviszonyt kívánnak létesíteni, hiszen a fiatalok foglalkoztatását a munkaügyi felügyelők jogosultak ellenőrizni – kezdik friss bejegyzésüket a Rátkai Ügyvédi Iroda szakemberei. (A cikk kifejezetten a munkaviszonnyal foglalkozik, tehát az iskolaszövetkezetekről jelen bejegyzésben nem szólunk.)
A Munka Törvénykönyve „fiatal munkavállalónak” a tizennyolcadik életévét be nem töltött munkavállalót nevezi és e korosztály alkalmazásában speciális feltételeket ír elő.
Először is, munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte, azonban az a tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat, az iskolai szünet ideje alatti időszakra létesíthet munkaviszony már a 15. éve betöltését követően is. (A munkaviszony létesítését az általános szabályok szerint be kell jelenteni.)
A munkaszerződés aláírásakor nem nélkülözhető a fiatal munkavállaló törvényes képviselője (pl. szülő), ugyanis a törvény előírja, hogy a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló olyan jognyilatkozatának érvényességéhez, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul. Így például a munkaviszonyt megszüntető közös megegyezés aláírásához is szükség van a törvényes képviselőre.
Munkavédelmi szempontból figyelni kell arra, hogy a fiatal munkavállalók úgynevezett sérülékeny csoportot alkotnak, így fokozottan érvényesül az a szabály, miszerint a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja. Emellett utalunk arra, hogy a 18 év alattiak munkaviszony keretében történő foglalkoztatása esetén a munkaköri alkalmassági vizsgálatnak tárgya a tiltott vagy csak feltételekkel megengedő megterhelések megengedhetősége, illetve a lehetséges kockázatok is.
A Munka Törvénykönyve – figyelemmel e korosztály sérülékenységére – a munkaidőre vonatkozó szabályok tekintetében előírja, hogy a fiatal munkavállaló számára sem éjszakai munka, sem rendkívüli munkaidő (=túlóra) nem rendelhető el. A fiatal napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet; a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani. A 18. életévét még be nem töltött fiatal munkavállaló számára legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni, azonban a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be, továbbá legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani. A munkaközi szünet tekintetében pedig figyelni kell arra, hogy négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább harminc perc; hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell részére biztosítani.
A fiatal munkavállaló részére évenként öt munkanap pótszabadság jár (utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti), ez természetesen határozott idejű munkaviszony esetén is jár (részarányosan).
