A brit pénzügyminiszter szerint munkahelyek tízezreit sodorhatja veszélybe a londoni City pénzügyi szolgáltatási központjában a Brexit, vagyis az, ha Nagy-Britannia a brit EU-tagságról június 23-ra kiírt népszavazás eredményeként távozna az Európai Unióból.
George Osborne, aki a Financial Times című londoni gazdasági napilap hétfő esti üzleti fórumán szólalt fel, kijelentette: a brit pénzügyi szolgáltatási szektorban 285 ezer munkahely kötődik az EU-piacokra irányuló szolgáltatásexporthoz.
Osborne abból az új pénzügyminisztériumi elemzésből idézte az adatokat, amely szerint a brit pénzügyi szektorban 100 ezer állás közvetlenül függ a pénzügyi szolgáltatások uniós exportjától, további 185 ezer munkahely pedig közvetve van ráutalva az ebből az üzleti kapcsolatból eredő másodlagos keresletre.
Az elemzés szerint a brit pénzügyi szolgáltatásexport 33 százaléka irányul az Európai Unió piacaira. Osborne az üzleti fórumon elmondta, hogy a brit pénzügyi szektor szolgáltatásexportjának éves értéke 69 milliárd font (csaknem 28 ezer milliárd forint).
A brit pénzügyminiszter szerint mindezek alapján katasztrófával érne fel, ha Nagy-Britannia elveszítené hozzáférését az EU egységes piacához. A kilépést pártoló táborra utalva Osborne hozzátette, hogy egyesek szerint a brit gazdaság tönkretétele sem lenne túl nagy ár azért, hogy Nagy-Britannia távozzon az Európai Unióból.
A brit pénzügyminisztérium nem először hívja fel a figyelmet az esetleges Brexittel járó gazdasági kockázatokra. A tárca nemrégiben nyilvánosságra hozott, modellszámításokra alapozott 202 oldalas tanulmánya több forgatókönyvet is felvázolt a következő másfél évtizedre.
Ezek közül a legkedvezőbb is azzal számol, hogy az éves nominális hazai össztermék (GDP) 2030-ra háztartásonként átlagosan 2600 fonttal (több mint egymillió forinttal) lenne alacsonyabb, mint akkor, ha Nagy-Britannia abban az évben is az EU tagja lenne. Ez a forgatókönyv azt feltételezi, hogy Nagy-Britannia távozik ugyan az EU-ból, de csatlakozik az Európai Gazdasági Térséghez (EEA), amelynek mások mellett az Európai Unióval szoros szerződéses együttműködést folytató Norvégia is tagja.
A közepesen negatív forgatókönyv háztartásonként 4300 font (1,7 millió forint) éves gazdasági veszteséget modellez, arra az esetre, ha az EU-tagság megszűnése után Nagy-Britannia kétoldalú kereskedelmi és gazdasági megállapodásokat köt az Európai Unióban maradó országokkal.
A legrosszabb előrejelzési modell 5200 font (kétmillió forint) GDP-veszteséggel számol a 26,7 millió brit háztartás mindegyikére lebontva. E forgatókönyv alapján Nagy-Britannia nem lenne az EEA tagja, és kétoldalú megállapodásokról sem tudna egyezségre jutni az EU-tagállamokkal, hanem csak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjaira vonatkozó általános szabályok alapján folytatná együttműködését az unióval, mint például Oroszország vagy Brazília.
MTI/Kertész Róbert, London
