Az első negyedévben 145 ezerrel több foglalkoztatott és 75 ezerrel kevesebb munkanélküli volt, mint egy évvel korábban; a közfoglalkoztatottak száma 18 százalékkal nőtt, a potenciális munkaerő-tartalék 120 ezer fővel, az inaktívak száma 5,6 százalékkal csökkent.
2016 I. negyedévében a munkaerő-felmérés adatai szerint 4 millió 262 ezren voltak foglalkoztatottak, ami 145 ezerrel magasabb létszámot jelent az előző év azonos időszakinál, miközben a potenciális kínálat, a 15–64 évesek száma, 54 ezer fővel csökkent – olvasható a KSH „Munkaerő-piaci folyamatok, 2016. I. negyedév” című kiadványában.
Nőtt a foglalkoztatottsági ráta
A foglalkoztatási ráta – a számlálót jelentő foglalkoztatottak létszámának emelkedése, és a nevezőben szereplő 15–64 évesek létszámának csökkenése eredőjeként – 65,1 százalékra nőtt, ami 2,7 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit, és 11,0 százalékponttal javult a mélypontot jelentő 2010. I. negyedévihez képest. A változás a férfiaknál volt nagyobb mértékű, körükben egy év alatt a foglalkoztatási ráta – igaz, részben a nagyobb létszámfogyás következtében – 3,2 százalékponttal, 71,5 százalékra emelkedett, míg a nők 58,8 százalékos foglalkoztatási rátája 2,1 százalékponttal múlta felül az előző év azonos időszakit.
A növekedés megoszlása
A foglalkoztatottak az előző év I. negyedévéhez viszonyított 145 ezres létszámnövekedéséből a nők 51,5 ezer, a férfiak pedig 93,5 ezer fővel részesültek. A létszámnövekedés 2/3-a a hazai elsődleges munkaerőpiacon működő szervezeti körre jutott, a fennmaradó egyharmadon 2:1 arányban osztozott a közfoglalkoztatás, illetve a külföldi telephelyen történő munkavállalás.
A közfoglalkoztatásban részt vevők száma 2016 I. negyedévében az előző év végi szint közelében maradt. A munkaerő-felmérésben 208,2 ezren mondták azt, hogy közfoglalkoztatottként dolgoztak, 18,4 százalékkal többen az egy évvel korábbinál. Emelkedett a munkavégzés helyéül külföldet megjelölők létszáma is, a magyarországi háztartásoknak 120 ezer külföldön dolgozó tagját írták össze a munkaerő-felmérés keretében, de az összes külföldön dolgozó magyar állampolgár száma szakértői becslések szerint ennek legalább a háromszorosa.
Legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások
Az intézményi munkaügyi-statisztika adatai szerint a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2016 I. negyedévében – a 11 ezer közfoglalkoztatottal együtt – 1 millió 967 ezren, 3,5 százalékkal (közel 70 ezer fővel) dolgoztak többen, mint 2015 I. negyedévében. A legnagyobb létszámú nemzetgazdasági ág a – 661 ezer főt alkalmazó – feldolgozóipar létszámnövekedése közel átlagos volt, de az egyes alágazatok létszámdinamikája jelentősen különbözött.
Kiemelkedő ütemben, 8,6 százalékkal bővült a foglalkoztatás a számítógép-, elektronikai, optikai termékgyártás alágazatban, amit az egyéb feldolgozóipar követett 7,0 százalékkal, miközben az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás alágazat legalább 5 fős szervezetei az előző évinél kevesebb embernek adtak munkát. A jelentősebb létszámot foglalkoztató nemzetgazdasági ágak közül a kereskedelem, gépjárműjavításban 3,4, a szállítás, raktározásban 4,4 százalékkal nőtt az alkalmazásban állók létszáma, holott az elsőként említett területen a vasárnapi boltzár megszüntetésének valószínűleg létszámnövelő hatása a vizsgált időszakban még nem jelentkezhetett.
Költségvetési szféra, közfoglalkoztatottak
A költségvetési szférában a nem közfoglalkoztatottként dolgozók létszáma 0,4 százalékkal, 695 ezerre csökkent, míg a megfigyelt nonprofit szervezeti körben – részben a megfigyelésbe bevont kör felülvizsgálatának köszönhetően – 14,1 százalékkal nőtt. A megfigyelt szervezeti körben közfoglalkoztatás keretében az év I. negyedévében havonta átlagosan 187 ezren kaptak bért, mintegy 22 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatásban dolgozók 200 ezer körüli létszáma csak márciusban csökkent 171 ezerre, mivel ekkor több program befejeződött.
A közfoglalkoztatásért felelős Belügyminisztérium (BM) adatközlése szerint a közfoglalkoztatottként nyilvántartottak átlagos létszáma ugyanebben az időszakban 209 ezer volt. Létszámuk havonkénti alakulása a korábbi éveket jellemzőnél jóval kiegyensúlyozottabb képet mutatott. A közfoglalkoztatás keretében dolgozók 80 százaléka egyszerű, képzettséget nem igénylő munkát végzett. Iskolai végzettséget tekintve a programba bevontak aránya az alapfokú végzettséggel, illetve azzal sem rendelkezők körében a legmagasabb (50 százalék feletti).
Munkanélküliek
A munkanélküliek száma az év I. negyedévében 273 ezer volt, ami nemcsak az egy évvel korábbinál volt jelentősen, mintegy 75 ezerrel kevesebb, de a tavalyi utolsó negyedévihez viszonyítva is csökkent, amiben vélhetően közrejátszott az is, hogy a közfoglalkoztatás ciklikussága lényegében megszűnt. Ez 6,0 százalékos munkanélküliségi rátának felelt meg a 14,2 százalékos ifjúsági munkanélküliségi ráta mellett. A területi különbségek a munkanélküliség esetében továbbra is igen számottevőek: Nyugat-Dunántúl 3,2 százalékos rátájával szemben a munkanélküliség az Észak-Alföldön, annak ellenére, hogy a közfoglalkoztatásra szánt pénzforrásokból a régió kiemelten részesült, még mindig 10,7 százalékos.
Potenciális munkaerő-tartalék
Igen jelentősen zsugorodott a potenciális munkaerő-tartalékként definiált uniós kategóriába tartozók száma is. (Azok tartoznak ebbe a kategóriába, akiknek nincs munkájuk, de vagy nem állnak rendelkezésre, vagy nem keresnek aktívan állást) 2016 I. negyedévében már csak 490 ezer fő volt a létszám, közel 120 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. Jelentősen csökkent az alulfoglalkoztatottak száma, mintegy 56 ezer fő olyan nem teljes munkaidőben foglalkoztatott volt, aki szeretett volna teljes munkaidősként dolgozni, míg az előző évihez hasonló számban, 153 ezren voltak azok, akik az aktív keresés hiánya miatt nem minősülhettek munkanélkülinek.
Az önbesorolás szerinti munkanélküliek száma 419 ezerre csökkent, 96 ezerrel kevesebb volt, mint 2015 I. negyedévében.
Nyilvántartott álláskeresők
A nyilvántartott álláskeresők száma kevésbé csökkent, mint akár az önbesorolás szerinti, akár az ILO-definíciónak megfelelő munkanélkülieké, és az I. negyedéves létszám magasabb volt az előző év IV. negyedévinél. Így a három különböző definíciónak eleget tevő munkanélküli-mérőszám által kirajzolt trend – amennyiben az előző negyedévhez hasonlítunk – rendhagyó módon nem esett egybe. A regisztrált álláskeresők létszámának sajátos alakulása vélhetően azzal magyarázható, hogy a közfoglalkoztatás befejeztével az érintettek többsége visszalép a nyilvántartási rendszerbe, tehát a regisztrált álláskeresői létszám változása a másik kettőnél szorosabb kapcsolatot mutat a közfoglalkoztatásban érintettek létszámalakulásával.
A negyedéves átlagban 382 ezer regisztrált álláskeresőn belül az előző év azonos negyedévéhez képest kevesebb volt az ellátatlan (49 százalék az 53 százalékhoz viszonyítva) amiatt, hogy abszolút számban is nőtt a 3 hónapig folyósított biztosítási alapon járó álláskeresési juttatásokra jogosultak száma. Az évek óta változatlan összegű (22 800 forint/hó) szociális támogatást 126 ezren kaptak, arányaiban ugyanannyian, mint egy évvel korábban.
Inaktívak
A 15–64 évesek közül 2016 I. negyedévében 1 millió 997 ezren voltak inaktívak, ami – az érintett korosztály létszámfogyását jóval meghaladó ütemű – 5,6 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest.
- A legnagyobb csoport, vagyis a nyugdíjasok, járadékosok létszámát döntően a nyugdíjkorhatár változása befolyásolta, és ez a hatás a nők körében a vonatkozó kedvezmény miatt a férfiakra jellemzőnél lényegesen erőteljesebb volt.
- A tanulók esetében a demográfiai ok volt a csökkenés döntő tényező- je, de hatással lehetett rá az is, hogy növekszik a rövidebb ideig tartó oktatási programokban részt vevők aránya, illetve, hogy a felsőfokú oktatás esetében az államilag támogatott (tandíjmentes) időszak véges hosszúságú.
- Enyhén nőtt a gyermekgondozási ellátás igénybe vétele mellett nem dolgozók aránya, azaz a munkavállalásukat korlátozó intézkedések feloldásának hatása csak átmenetileg gyorsította fel a kisgyermekes nők munkaerő-piaci visszatérését.
- A pénzbeli munkanélküli-ellátás igénybevételének korlátozása miatt drasztikusan csökkent az ellátás mellett inaktívnak minősülők száma, a közmunkaprogramok kiterjesztése, illetve a gazdaság élénkülése pedig az ún. egyéb inaktívak létszámának alakulására van hatással.
KSH
