Hétfőtől elindult a közvetlen renminbi-forint (RMB/HUF) kereskedés a kínai onshore (belföldi) devizapiacon a CFETS (China Foreign Exchange Trade System) rendszerében.

A közvetlen RMB/HUF árjegyzés bevezetése támogathatja a kétoldalú kereskedelmi és befektetési kapcsolatok fejlődését, a renminbi és a forint használatát a határon átnyúló elszámolásokban, és mérsékelheti a devizák közötti átváltás költségét – írta közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A renminbi (népi pénz) a kínai nemzeti deviza hivatalos elnevezése, a jüan pedig a valuta címletének “számlálószava”. (A külföldi szóhasználatban azonban ez utóbbi ragadt meg, Magyarországon is így ismerik a kínai pénznemet.)

Az RMB a világ második legnagyobb kereskedelmi pénzneme és a nemzetközi fizetésekben az ötödik legjelentősebb pénznem. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idén októbertől a kínai devizát is szerepelteti tagországai devizatartalékainak kimutatásában. A renminbi külön tételként szerepeltetése azt jelenti, hogy a tagországok birtokában lévő kínai devizaösszegeket és jüanban denominált eszközöket a hivatalos devizatartalék részének lehet tekinteni. Az IMF devizatartalék-kimutatásában október 1-ig az amerikai dollár, az euró, a jen, a font-sterling, a svájci frank, az ausztrál dollár és a kanadai dollár szerepelt külön tételként. 

A kínai-magyar vállalatok, a kínai-magyar kereskedelmi forgalom elszámolásában egyre fontosabb szerepet játszik az RMB, a Bank of China adatai szerint tavaly a Magyarországra történő elszámolásban az RMB-fizetések nagysága meghaladta a 27 milliárd dollárt. A Bank of China 2015. október 2-án Budapesten nyitotta meg kelet- és közép-európai regionális RMB klíring központját. A RMB központok biztosítják Kínán kívül a renminbiben lebonyolított tranzakciókhoz szükséges elszámolási infrastruktúrát, emellett a pénzügyi szolgáltatások egyre szélesebb körét nyújtják az ügyfeleknek. 

Az MNB kínai állampapírokba fekteti devizatartalékának egy kis részét; az első ilyen befektetés májusban történt meg. A Jegybanki Renminbi Programot 2015. február 19-én hirdette meg a nemzeti bank, akkor jelezte, hogy megvizsgálja egy renminbi devizatartalék-portfólió kialakításának lehetőségét. Magyarország 2016 áprilisában egymilliárd jüan (136,8 millió euró) értékben hároméves lejáratú jüankötvényt bocsátott ki. A tranzakció része a kormány keleti nyitás stratégiájának. A kínai piac hosszabb távon fontos a magyar kötvények számára, mert egy további lehetőséget jelent a forrásbevonásra, javítja az adósságkezelés biztonságát és a várakozások szerint elősegíti az ázsiai befektetői kör bővülését. (MTI)