Magyarországon az egy főre jutó GDP 2048-ban érheti el a jelenlegi német szintet – írják friss elemzésükben a Morgan Stanley szakemberei.
A magyar gazdaság tényleges, hosszú távon kiaknázható lehetőségeit tükröző potenciális vagy trendnövekedés a következő 15 évben a jelenlegi szint környékén, 1,7 százalék körül alakulhat – olvasható a Morgan Stanley friss elemzésében. Ez az alapforgatókönyv, az optimista („bika”) szcenárió szerint a mutató 2,7 százalékra nőhet, a pesszimista („medve”) esetben 0,7 százalékra csökkenhet 2030-ig.
Az alapesetet figyelembe véve Magyarországon az egy főre eső GDP (vásárlóerő-paritáson) 2048-ra érheti el a jelenlegi németországi szintet, 11 évvel később, mint Lengyelország és 16 évvel később, mint Csehország. Az alapforgatókönyv szerint trendnövekedés (a Morgan Stanley elemzőinek számítása szerint) Lengyelországban 2,5, Csehországban (ahol a bázis eleve nagyobb) 2,3 százalék.
Vajon miért kelt csalódást a termelékenység a magyar gazdaságban Csehországhoz és Lengyelországhoz viszonyítva? – teszik fel a kérdést az amerikai befektetési bank szakértői. Az egyik ok, hogy a külföldi tőkebefektetések Magyarországon sokkal korábban megjelentek, így az ezekből származó „könnyű előnyök” a 2000-es évek közepére elfogytak. A 2008 utáni pénzügyi nyomás és a szigorúbbá váló szabályozás ugyancsak visszafogta a cégek expanziós törekvéseit.
A kormány részéről gyakran elhangzik, hogy a következő években a trendnövekedés 3 százalékra gyorsul, ez azonban túl ambiciózusnak tűnik. A növekedést támogatja ugyanakkor a vállalati nyereségadó 9 százalékra való csökkentése (az unió legalacsonyabb rátája lehet így a magyar) – teszik hozzá a Morgan Stanley elemzői.
