Tovább szűkült annak a lehetősége, hogy az adótartozást felhalmozó személyek részesedésük átruházásával kibújjanak a felelősség alól – hívják fel a figyelmet a Mazars és a Borsy Ügyvédi Iroda szakemberei.
A 2016. június 7-én elfogadott, „egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló” 2016. évi LXVI. törvény – több mással együtt – módosította az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) egyes szabályait. Ezek közül most csak az adótartozások behajtására, megtérítésére vonatkozó változásokat emeljük ki, amelyekkel tovább szűkült annak a lehetősége, hogy az adótartozást felhalmozó személyek részesedésük átruházásával kibújjanak a felelősség alól – írják a Mazars legfrissebb jogi hírlevelében a Mazars és a Borsy Ügyvédi Iroda szakemberei.
Az Art. 35.§. 2. bekezdés d) pontjának módosítása szerint, ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló, a jóváhagyott szerződésben foglalt adó tekintetében, valamint akinek a meg nem fizetett adóért való kezességét törvény írja elő.
Az, hogy a fizetésre kötelezést még a kezes esetében is külön határozattal kell megtennie a hatóságnak, már az Art 2012-es módosítása tartalmazta. A meg nem fizetett adóért való törvényi kezességet pedig – többek között – az Áfa törvény 150. §-a tartalmazza, amikor is kimondja, hogy a levonható előzetesen felszámított adó összegének erejéig az adóalany kezesként felel a rá áthárított adó megfizetéséért bizonyos feltételek fennállása esetén.
Az adó megfizetéséért a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) szerint kezességet lehet vállalni, illetve az adótartozást más átvállalhatja.
- A kezesség vállalás azt jelenti, hogy a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben (adóhatóság), hogyha a kötelezett (adós) nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható.
- A tartozásátvállalás esetében a kötelezett (adós) és a jogosult (adóhatóság) megállapodik egy harmadik személlyel (átvállaló) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti.
Mindkét jogügylethez szükséges a jogosult (adóhatóság) beleegyezése, hiszen így nem fordulhat elő az olyan eset, hogy a kezes/átvállaló egyébként fizetésképtelen. A kezesség vállalása és a tartozás átvállalása az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.
Az Art. fent említett rendelkezése után új bekezdések is bekerültek a törvénybe, amelyeket 2016. szeptember 1. napjától kell alkalmazni és csak azokra az esetekre, amikor a részesedés átruházása is ezen időpont után történt.
Az újonnan beemelt rendelkezések szerint az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a jogi személy tartozásaiért korlátozottan felelős, részesedését átruházó tag vagy részvényes – ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesét – a jogi személytől nem behajtható adótartozás átruházott részesedéssel arányos részének erejéig, ha
- a tag (részvényes) a részesedésének átruházásakor a jogi személyben a szavazati jogok 25%-át elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezett, és
- a részesedés átruházásakor a jogi személy – késedelmi pótlék és adóbírság nélküli és nettó módon számított – adótartozásának összege a jogi személy jegyzett tőkéjének 50 százalékát meghaladja, feltéve, hogy a tag (részvényes) ezen körülményről a részesedés átruházásakor tudott, vagy az arra vonatkozó információkról az adóhatóságtól tájékoztatást kérhetett volna.
Az adóhatóság e feltételeket a részesedés eladásának időpontjára vonatkozóan vizsgálja. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a kft-k esetében a tőke alsó limitje 3 millió forint. Az ennek 50 százalékához viszonyított adótartozás így viszonylag csekély összeg, amely különösen elenyészőnek tekinthető az Áfa fizetési kötelezettség szempontjából.
A törvény új szabálya kimentésre is ad lehetőséget az alábbiak szerint:
- a jogi személy a végrehajtható adótartozást az Art. 24/C. § (5) bekezdés a) pontban foglalt okokból nem tudta megfizetni a részesedés átruházásáig, vagy
- a részesedés átruházását megelőzően – a jogi személyre vonatkozó anyagi jogszabályban előírt módon –sor került a legfőbb szerv kötelező összehívására és az előírt döntés és a tőkevesztésre tekintettel kötelező átalakulásra vagy az átalakulás helyett hozható más döntés meghozatalára, vagy a jogi személy adótartozásának megfizetése, illetve a fentiekben meghatározottak szerinti jogszabályi rendelkezések teljesítése érdekében a tag (részvényes) tagsági jogaival élve a tőle elvárható minden intézkedést megtett.
Az adóhatóság a határozatot az adótartozás behajtása eredménytelenségének megállapításától számított 90 napos jogvesztő határidőn belül hozhatja meg, de ha a részesedés átruházása a határozat meghozatalára nyitva álló határidő letelte után jut az adóhatóság tudomására, akkor a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül az adóhatóság akkor is meghozhatja, ha a jogvesztő határidő már eltelt, vagy abból 30 napnál kevesebb van hátra.
