A kisajátítási törvényhez kapcsolódó módosítási javaslat szerint a szakértő előzetes kirendelése során annak költségét előzetesen letétbe kell helyezni.
A kisajátítási törvény legutóbbi módosítása szerint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások gyorsításához a kisajátítások idejét is rövidíteni kell. Ennek eszköze az előzetes szakértő kirendelése, aki még a kisajátítás megindítása előtt véleményt ad a kisajátítandó ingatlan áráról. A módosítás egyik sajátos rendelkezése, hogy az előzetes szakértő kirendelését a beruházó köteles megkérni a kisajátítási hatóságtól – a szóban forgó esetekben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től.
Az előzetes kirendelési díjról, annak összegéről és letétbe helyezéséről az igazságügyi miniszternek kell rendelkeznie, amelyről két változatot tartalmaz a rendelettervezet. Az alapdíj mindkét tervezetnél négyezer forint, azaz a bírósági tárgyaláson kívüli szakértői tevékenység óradíja. Az első változatban ennek tízszeresét, tehát 40 ezer forintot kell letétbe helyezni a kisajátítást kérő beruházónak. A második változat szerint a díj a kisajátítandó ingatlanok számától függ, így 10 ingatlanig 40 ezer, 11-25 ingatlan között 60 ezer, afelett 80 ezer forint a megelőlegezendő szakértői díj. A módosítás másik sajátos rendelkezése, hogy ezt a díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kötelező a beruházónak előzetesen letétbe helyezni.
A szakértői díjakat tartalmazó rendelet szerint ha az előzetesen letétbe helyezett szakértői díj előreláthatóan nem fedezi a tényleges díjat, akkor a szakértő köteles a kirendelésről való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül ezt a kirendelő szerv felé haladéktalanul jelezni. A módosításról szóló rendelettervezet viszont kimondja, hogy a szakértő nem reklamálhat alacsony letéti díj miatt. A tervezet szerint az új szabályokat a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
A rendelkezés egyik célja a már jogszerűen kiállított, de még ki nem fizetett számlák rendezése. A szakértők által a törvényszékek nevére kiállított számlák kifizetése sok esetben nehézségekbe ütközött, mivel a szabályozás alapján nem volt egyértelmű, hogy a számlát kinek a nevére kell kiállítani. Most ezt tennék egyértelművé azzal, hogy amennyiben a szakértőt a bíróság rendeli ki, úgy a számla kibocsátására köteles szakértő a számlát a bíróság székhelye szerinti törvényszék nevére és címére állítja ki, függetlenül attól, hogy a szakértői költséget az állam vagy a fél előlegezte.
Az előterjesztést a kormány még nem tárgyalta meg, így a módosítás még nem hivatalos.
