Júniusban folytatódik a Modern Vállalkozások Programja – hangzott el a kkv-k digitális felkészültségének javítását célzó projekt szakaszzáró rendezvényén.

A Modern Vállalkozások Programja iránt – amelynek négy fő alappillére a díjmentes infokommunikációs tanácsadás és audit, a minősített beszállítók bevonása és ajánlása a kkv-k számára, a 127 információs nap országszerte és a bárki számára elérhető szemléletformáló tudástár – a vártnál jóval nagyobb volt az érdeklődés.

A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének fokozása érdekében 2016 tavaszán indította el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az Informatika a Társadalomért Egyesülettel és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel konzorciumban a Modern Vállalkozások Programját. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mint szakpolitikai felelős vesz részt a Program megvalósításában.

 A Modern Vállalkozások Programjának szakaszzáró sajtótájékoztatóján Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára így fogalmazott: „A kormány a magyar vállalkozások számára közel 60 milliárd forint támogatási összeget biztosít a digitalizációs fejlesztéseik támogatására. Ez nagy lehetőséget jelent valamennyi magyar vállalkozás számára ahhoz, hogy a versenyképesség növelése érdekében vállalaton belüli infokommunikációs fejlesztést hajtson végre.”

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ismertette a Modern Vállalkozások Programjának eredményeit, melyek, mint mondta, önmagukért beszélnek. „Az elmúlt másfél év alatt beigazolódott, hogy a vállalkozások érdeklődnek és nyitottak a fejlődés, a digitalizáció iránt, azonban számos esetben az első lépés megtételéhez szükséges bátorítást, szakmai segítségnyújtást meg kell adnunk számukra. Ezért kulcsfontosságú tanácsadóink munkája, személyes jelenléte. A Modern Vállalkozások Programja úttörő szerepet vállalt, szemléletformáló, motiváló tevékenységével olyan kapukat nyitott ki, melyek lehetőséget nyújtanak más piaci szereplők számára a jövőben hasonló programok indításához. A program népszerűségét jelzi, hogy a tervezett 3000 vállalkozás helyett közel 10 000 vidéki kkv-t sikerült elérnünk. Több mint 4700 sikeres helyszíni üzleti, informatikai átvilágítás és tanácsadás történt meg, s meghaladta a 3500-at azon mikro, kis- és középvállalkozások száma, melyek megkapták a Digitálisan Felkészült Vállalkozás minősítést. A minősítéssel plusz 5 százalék vissza nem térítendő többlettámogatást vehetnek igénybe a kkv-k a 48,2 milliárd forint keretösszegű, digitális eszköz- és szolgáltatásfejlesztését biztosító GINOP-3.2.2 informatikai pályázatban is. A pályázati kedvet jól mutatja, hogy folyamatosan érkeznek a pályázatok, hetente 1 milliárd forint összegű támogatást igényelnek a hazai vállalkozások. A projekt sikerét látva a Modern Vállalkozások Programja folytatásának indokoltsága sem megkérdőjelezhető.”

A magyar nemzetgazdaság kitörési pontja lehet a digitális gazdaság, ezért átgondolt, valamennyi területre kiterjedő fejlesztése kiemelt jelentőséggel bír – mondta Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos. „A digitális átalakulásban kitüntetett szerep hárul a kkv-kra annak elérésében, hogy Magyarország nemzetközi összevetésben is élenjáró ország legyen a digitális erőforrások felhasználásában. Az Európában modellértékű Modern Vállalkozások Programja (MVP) éppen ebben a folyamatban tölt be meghatározó szerepet, hiszen ilyen nagyszámú magyar kis- és közepes vállalkozást még egyetlen hasonló programmal sem sikerült megszólítani. Alapvető fontosságú a hazai mikrovállalkozások, és tulajdonosaik figyelmének felkeltése és felkészítésük a digitális transzformációra, körükben az innovatív üzleti és technológiai megoldások alkalmazásának és létrejöttének ösztönzése és támogatása. Ennek érdekében a Digitális Jólét Program kibővítése, a Digitális Jólét Program 2.0 kidolgozásakor külön fejezetet szenteltünk a mikrovállalkozások digitális felkészültségének emelésére.”

Júniusban jön a folytatás

A Modern Vállalkozások Programjának folytatásáról már megszületett a döntés, hamarosan meg fog jelenni a kormányhatározat is – hangzott el a rendezvényen. A folytatásban a legkisebb (mikro-) vállalkozásokat is be kell vonni a programba, hiszen a szemléletformálás számukra is rendkívül fontos – hangsúlyozta Koleszár Péter. Az MKIK vezető IKT-tanácsadója szerint megvalósulhat a már bevont társaságok utánkövetése is, a többi tanácsadó hálózattal pedig szorosabbá válhatnak a kapcsolatok.

A motiváció jelentőségét hangsúlyozta Soltész Atttila, az Infotér elnöke is, aki rámutatott: az Ipar 4.0 minden szereplőnek mást jelent. Kelemen Csaba, az NFM főosztályvezetője szerint az eddigi úton kell tovább menni, és – az Ipar 4.0, a Big Data, az Internet of Things hangsúlyosabbá tételével – meg kell találni az informatikai fejlesztésekre legnyitottabb társaságokat.

Both Vilmos, a Digitális Jólét Program szakértője úgy vélte: nemcsak többet, de mást is kell tenni. Álláspontja szerint bővíteni kell a célcsoportot: nem csupán a mikrovállalkozásokra, de a mezőgazdasági cégekre – területileg pedig Közép-Magyarországra – is ki kell terjeszteni. Both Vilmos is hangsúlyozta a tanácsadó hálózatok szorosabb együttműködésének fontosságát, és azt, hogy a programot fenntarthatóvá kell tenni. „A második félidő alatt fel kell készülni a hosszabbításra” – azaz meg kell találni azokat az üzleti modelleket, amelyek keretei között a hazai vállalkozások digitális felzárkóztatását célzó programok tartósan fennmaradhatnak.