A kriptopiaci szereplők által működtetett ökoszisztéma még felügyelet, garanciális és kárviselési szabályok nélkül működik Magyarországon, ezért alapvető, hogy a fogyasztók előzetesen tájékozódjanak, pontosan milyen kockázatai vannak az általuk igénybe veendő kriptoeszközöknek, illetve kriptotőzsdéknek – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A jegybank közölte: piaci becslések szerint Magyarországon már mintegy 200 ezer ügyfél rendelkezik virtuális kriptoeszközökkel – a legtöbben valószínűleg Bitcoinnal-, és köt azokkal ügyleteket kereskedési platformokon. A befektetők köre folyamatosan nő.
A kriptoeszközök kockázatosnak számítanak, még akkor is, ha egy vagy több ország hivatalos fizetőeszközéhez, vagy valamilyen más eszközhöz kötik őket. Fizetési probléma, visszaélés, lopás és hasonló tisztességtelen magatartás esetén nem védik a fogyasztókat betét- vagy befektetővédelmi garanciaintézmények, valamint hiányoznak a szektorspecifikus felelősségi és kárviselési előírások is – figyelmeztet az MNB.
A kriptoeszközök árfolyam-ingadozása gyakran jelentős és kiszámíthatatlan, amit az átlagos befektetők számára sokszor ismeretlen események mozgatnak. A fogyasztóvédelmi és pénzügyi stabilitási kockázatokra az érintett uniós hatóság (ESMA) is folyamatosan felhívja a figyelmet.
A lehetséges kockázatokat ismertetve az MNB egyebek mellett jelezte azt is: kibertámadás áldozatává is válhat, aki óvatlan és nem tárolja biztonságosan meglévő kripoeszközeit. A károsultak bűncselekmény gyanújánál büntetőfeljelentéssel és polgári perben érvényesíthetik jogaikat, sokszor külföldön, idegen jogi és nyelvi környezetben.
A kriptoeszközök piacáról szóló európai uniós rendelet (MiCA) tavalyi hatályba lépéséig nem volt egységes szabályozás az Európai Unióban. Magyarországon az Országgyűlés elé beterjesztett törvénytervezet szerint a jogalkotó a Magyar Nemzeti Bankot bízhatja meg a MiCA végrehajtásával, az érintett piaci szereplők felügyelésével.
A kriptopiaci platformok, kriptotőzsdék, egyéb kriptoszolgáltatók a MiCA alapján – az akár 2026. július 1-jéig tartó türelmi időszakot követően – az uniós jegybankok, pénzügyi felügyeletek felügyelési hatásköre alá kerülnek. Más pénzügyi szektorokhoz hasonlóan viszont rájuk is az a szabály vonatkozik majd: ha bármelyik EU-tagállamban engedélyezték tevékenységüket, dönthetnek úgy, hogy a további tagországokban határon átnyúló szolgáltatóként, azokban csak regisztrálva magukat nyújtanak szolgáltatást. Ilyenkor a „fogadó állam”, így Magyarország jegybankjának csak rendkívül korlátozott prudenciális és fogyasztóvédelmi jogosítványai lehetnek. Az MNB csak a hazai székhelyű kriptoszolgáltatók esetében láthat el teljeskörű felügyelést – emelte ki közleményében a jegybank.
(Forrás: MTI)
