Formálódik a társadalmi modell, de az üzenetek nem változnak. Már legkisebb kortól is a régi klisék vésődnek az agyakba arról, hogy mi a nők „dolga” – hangzott el Budapesten egy szakmai meetupon.

Az mtd Tanácsadói Közösség június 13-ai II. szakmai meetupján „Nők a pályán, nem a kispadon” című rendezvényén ismét tapasztalatot cserélhettek a hölgyek, hogy a legkülönbözőbb területeken milyen vezetőként irányítani, miként egyeztetik össze a munkát a családdal, a gyerekneveléssel.

Az egyik legszembetűnőbb változás, hogy mind a gyerekvállalás, mind a házasságkötés ideje kitolódott, a nők jó része 30 éves, a férfiak pedig 34 éves kor felett vetik magukat a családi életbe.

Jönnek a mini bölcsődék

Fűrész Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára (maga is háromgyermekes édesanya) szerint a legsötétebb demográfiai előrejelzések változatlanul azt mutatják, hogy 2060-ban 8,5 millióan laknak majd Magyarországon. Több mint három évtizede csökken a lélekszám, öregszik a társadalom, tavaly 100 párnak 144 gyermeke született, míg az európai átlag 100 párra 210 gyerek. Pozitívum viszont, hogy tavaly 18,4 százalékkal nőtt a házasságkötések száma, és ez a tendencia az idei első negyedévben folytatódott.

A kormány azt reméli, hogy a különböző család-, gyermek- és nőbarát intézkedései, az otthonteremtési programok, a GYED Extra élénkíthetik a gyerekvállalási kedvet is. Azt is biztosítani kívánják, hogy a nők szabadon választhassanak, mikor térjenek vissza a munkahelyükre. Részben ezt szolgálja, hogy 3 éves kortól kötelező lett az óvodáztatás, és az is, hogy jövő januártól a bölcsődei ellátáson nagy mértékben javítani akarnak. 100 milliárd forintos uniós forrás is rendelkezésre áll majd, hogy 47 ezerrel növekedjen a bölcsődei férőhelyek száma. Bevezetik a mini bölcsőde intézményét, vagyis a legkisebb településeken is létesülhetnek bölcsődék. Emellett a családi és a munkahelyi bölcsődéknek is nagyobb szerepet szánnának.

Fűrész Tünde arról is beszámolt, hogy a cégtulajdonosok 40 százaléka nő (főleg a kis vállalkozásoknál), és ma már több a diplomás hölgy, mint férfi. Igaz, műszaki és IT területen a nők aránya mindössze 20 százalék.

Van, amiért nem jár fizetés

Katona Melinda, a PWA (Munkájukban Sikeres Nők Egyesületének) elnöke szerint a nőknek sokkal inkább ezen a téren is lépniük kell, mert a robotizáció középtávon is egy sor úgynevezett női szakmát sorvaszthat el. Mérnökökből és IT-szakemberekből viszont már most is nagy a hiány, és ez csak nőni fog. Ezért lenne fontos, hogy egyre több lány érdeklődését fordítsák ebbe az irányba.

Zolnay Judit, a MetLife biztosító elnök-vezérigazgatója ugyanezt látja, és arról is beszélt, hogy a mai gyerekek mindent pénzben mérnek. A családokat akár az iskolában is összehasonlítgatják, hogy ki „mennyit ér”. Pedig van, amiért nem jár fizetés, a nők családi plusz munkáját nem forintosítják vagy eurósítják, és ezt a társadalom nem is tartja fontosnak. Azt javasolta a szülőknek, hogy akiknek lányaik vannak, szerettessék meg a gyerekkel a matematikát, segítsék őket, hogy egyre többen felfedezzék a műszaki pályákat.

Nagy Beáta, a Corvinus Egyetem tanára, közgazdász érdekes példát hozott fel. Egy hallgatói kutatásból kiderült, hogy a mai legnépszerűbb 50 meséből a régi klisék köszönnek vissza. Vagyis a fiúk az okosabbak és bátrabbak, míg a lányok engedelmesek, aranyosak, otthon ülnek. A változó világban még mindig a múltbéli modellek köszönnek vissza – és a gyerek egészen kis korától ezt látja, hallja – így szocializálódik.

A panelbeszélgetés egyetlen férfi szereplője, Ternovszky Ferenc viszont másként látja. A BKF tanára, közgazdász úgy gondolja, hogy ma már nem jellemző annyira a férfiuralom, a 21. század egyértelműen a nők évszázada. Az Egyesült Államokban a nők 83, Nagy-Britanniában pedig 80 százalékának az akarata a döntő például a fogyasztásban – még akkor is, amikor a család számítógépet vagy gépkocsit vásárol. Ugyanakkor a nők néha a saját maguk legnagyobb ellenségei, és sokkal kevésbé képesek érvényesíteni érdekeiket, mint a férfiak. Úgy látja, a nőknek sokkal jobban kell figyelniük magukra. Azt is el kell érni, hogy az oktatásban másként képezzék a női vezetőt, mint a férfit.

Kaszás Helga, az Eurest HR-igazgatója a női középvezetők továbbképzésére és segítésére sokkal több figyelmet fordítana. Ma ott tartunk, hogy sok munkahelyen (és nem mellesleg otthont is) a nők kezdeményezik a változtatásokat, ám különféle rafinériákkal kell elérniük, hogy a férfiak magukénak érezzék a változtatás szükségességét. Szerinte elengedhetetlen a munkában és a családban a kölcsönös tisztelet és figyelem – meg kell adnunk másoknak is azt, amit mi is elvárunk.

Veres Rita, az AON Hewitt ügyvezető igazgatója biztos benne, hogy a nők alkalmazkodásban és érzelmi intelligenciában jobbak férfi társaiknál, akik közül jó néhányan el sem tudják képzelni, hogy nő legyen a főnökük. Ettől függetlenül nem „kvótapárti”, mert egy nő ne azért legyen vezető beosztásban, mert nő, hanem azért, mert rátermett, tudatosan készül a feladatokra, nem pusztán elfogadtatja magát a férfi kollégákkal, hanem azok elismerik vezetői képességeit.

Nem vállalta a bulvárosodást

Jaksity Kata 18 éve van az újságírói, televíziós pályán, soha nem vállalt bulváros szerepléseket, pedig az lett volna a könnyebb út. Nagyon büszke rá, hogy gyerekéleteket, asszonysorsokat bemutató dokumentumfilm-sorozatot készített. (Volt olyan helyzet, hogy a férfi operatőr nem vállalta a veszélyes helyzeteket és Kata kezébe nyomta a kamerát…) Fontosnak tartotta, hogy elgondolkodtatta az itthon sokat panaszkodókat, miközben szörnyű drámákkal van tele a világ.

Mindig tudatosan készült az új feladatokra, soha nem elégedett meg azzal, hogy futnak a műsorai, előre gondolkodott. Amikor egy ideig nem tartottak igényt a munkájára, akkor sem adta fel, az önkéntesi, jószolgálati tevékenységet azóta is folytatja. A siker egyik titkát abban látja, hogy nem hagyta magát beskatulyázni, és mindig voltak ambíciói. Mindehhez kellett egy férj, aki átvállalta a családi feladatok egy részét. Voltak olyan periódusok is, amikor fontosabbnak érezte a gyereknevelést a munkánál, nem akart elszalasztani megismételhetetlen pillanatokat. Azt vallja, hogy a nők merjenek magukra is igent mondani, ő például most reggelente jógázik, mert szüksége van a feltöltődésre.

Ha kell, visszamászik az ablakon

Dávid Ilona, a MÁV elnök-vezérigazgatója némi iróniával jegyezte meg, hogy az újságírók egy időben Vasladyként emlegették, szerencsére az elnevezést mára Hosszú Katinkára akasztották. Négy éve az államvasút csúcsvezetője, a kinevezése után jó ideig a sajtó azon csodálkozott, hogyan képes nőként ilyen műszaki területen irányítani. Sokan azt sem tudták, hogy középvezetőként több mint öt év szakmai tapasztalatot is szerzett a vasútnál.

Dávid Ilona megtanult együtt élni a népszerűséggel és a felkapottsággal, mint ahogy arra is rájött: olykor el kell viselnie a csipkelődést, a sajtó össztűzét – csak rosszabb lett volna, ha megsértődik. „Ha kidobnak az ajtón, visszamászom az ablakon” típusú vezetőnek tartja magát, aki nem bírja elviselni, ha nem ért valamit. Példát mutatva MÁV-vezérként iskolapadba ült, kitanulta a motorvonat-vezetést. Elérte, hogy változzanak a szabályok, így ma már nő is lehet motorvonat-vezető.

Szerinte az a jó főnök, aki tud dönteni és felvállalja, hogy esetleg nem mindenben van igaza. Igaz, a kormány asztalára letett üzleti tervnek eddig minden pontját sikeresen teljesítették. A női középvezetőnek kell eldöntenie, hogy akar-e feljebb lépni, ha igen, keményen meg kell dolgoznia érte. A MÁV felső vezetésében ma már 50–50 százalékban vannak nők és férfiak, utóbbiak néha azért lobbiznak, hogy Dávid Ilona „védje meg őket is”. Megkérdezték: hogyan győzi energiával a nagy hajtást? Azt válaszolta: egyszerűen élvezi, amit csinál, a jövővel pedig nem foglalkozik, mert a feladatok majd ezután is megtalálják.

KamaraOnline