Mi változott az uniós auditreform magyarországi alkalmazásával összefüggésben a számviteli törvény (Szt.) könyvvizsgálati szabályaiban? A Mazars szakértőinek összefoglalója.
A 2016. évi XLIV., a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról hatályba lépett törvény iktatta be a magyar jogrendbe az európai auditreform eddig még nem adaptált szabályait – írja friss bejegyzésében Gábor Gabriella, a Mazars auditora. Ennek keretében a Szt. könyvvizsgálattal kapcsolatos fejezete az alábbiak szerint módosult:
- A könyvvizsgálat hatóköre nem terjedhet ki a vállalkozó jövőbeli életképességére és a legfőbb irányító szerv, ügyvezető szerv tevékenységének hatékonyságára és eredményességére vonatkozó bizonyosság nyújtására [156. § (1a)], de a független könyvvizsgálói jelentésben nyilatkozni kell olyan eseményekről vagy lényeges bizonytalanságokról, amelyek jelentős kétséget támasztanak a vállalkozónak a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatosan [157. § (2a)].
- Az összevont beszámoló készítésében közreműködő könyvvizsgálók együttműködési kötelezettségének fenntartásán túl meghatározzák, hogy az összevont beszámolóról kibocsátott könyvvizsgálói jelentésért és közérdeklődésre számot tartó (PIE) gazdálkodó vizsgálata esetén az audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentésért az összevont beszámoló könyvvizsgálója viseli a felelősséget [156. § (2)].
- PIE gazdálkodók könyvvizsgálatáról adandó jelentés készítésére a Szt rendelkezésein túl az 537/2014/EU Rendelet 10. cikkében foglaltakat kell alkalmazniuk [156. § (5a)]. A többlet feladatokat a Tájékoztató végén ismertetjük.
- Az előzőekben felsoroltakat a 2016. június 16-át követően induló üzleti évről készített beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésre kell először alkalmazni.
Még nem fogadták el a nyári adócsomagot, de ezek között a szabályok között is található a könyvvizsgálattal kapcsolatos olyan további előírás, ami kapcsolódik az uniós auditreformhoz:
- A módosító törvény hatálybalépését követően induló üzleti évtől a könyvvizsgáló kijelölésével kapcsolatosan a döntésre jogosult legfőbb szervet nem szabad megadott könyvvizsgáló vagy cég választására kötelezni [155. § (7a)].
- A javaslat 2017-től két új jelentés készítésére kötelezi a tőzsdei kibocsátókat és a legnagyobb PIE gazdálkodókat. Nekik életkori, nemi, szakmai, stb. témákra kiterjedő Sokszínűségi jelentést és környezetvédelmi, szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, korrupció és megvesztegetés elleni küzdelemmel kapcsolatos Nem pénzügyi információkat is közzé kell tenniük. A könyvvizsgálónak ilyen esetben nyilatkoznia kell a jelentésében arról, hogy a vizsgált gazdálkodó üzleti jelentése tartalmazza-e ezeket az információkat [156. § (5)].
Többletfeladatok
Az 537/2014/EU rendelet 10. cikkében foglalt többletfeladatok:
- Meg kell állapítani, hogy ki vagy melyik szervezet jelölte ki a jogszabály szerinti könyvvizsgálót.
- Közölnie kell a könyvvizsgáló kijelölésének napját, valamint a folyamatos megbízás teljes időtartamát a korábbi hosszabbításokkal és megújításokkal együtt;
- A könyvvizsgálói záradék támogatásaként tartalmaznia kell a következőket: (i) a lényeges hibás állítások legfontosabb értékelt kockázatait, ideértve a csalásból eredő, lényeges hibás állítások értékelt kockázatait; (ii) a könyvvizsgáló e kockázatokra adott válaszának összefoglalását; valamint (iii) az említett kockázatok tekintetében megfogalmazott legfontosabb észrevételeket. Amennyiben az az egyes lényeges hibás állítások legfontosabb értékelt kockázatairól szóló könyvvizsgálói jelentésekben foglalt fenti információk tekintetében jelentőséggel bír, a könyvvizsgálói jelentésben egyértelműen utalni kell a pénzügyi kimutatásokban közzétett vonatkozó információkra.
- Ismertetni kell, hogy a jogszabályban előírt könyvvizsgálat milyen mértékben volt vélhetően képes a szabálytalanságok, többek között csalás felderítésére.
- Meg kell erősíteni, hogy a könyvvizsgálói záradék összhangban áll az auditbizottsághoz címzett kiegészítő jelentéssel.
- Nyilatkozatot kell tartalmazni arról, hogy tiltott, nem könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtására nem került sor, valamint arról, hogy a könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat elvégzésében teljes mértékben megőrizte a vizsgált gazdálkodó egységtől való függetlenségét.
- Fel kell tüntetnie minden olyan, a jogszabályban előírt könyvvizsgálaton túl a vizsgált gazdálkodó egységnek és az általa kontrollált vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatást, amely nem szerepel az üzleti jelentésben vagy a pénzügyi kimutatásokban.
A cikk társszerzője dr. Fekete Zsuzsa, a Mazars Kft. tanácsadója.
