Budapesti piacokon árusító zöldségeseket ellenőrzött a Nébih. A szakemberek 14 piac összesen 222 eladóját vizsgálták, a tapasztalt szabálytalanságok miatt 71 árussal szemben indult hatósági eljárás, négy esetben az áru forgalmazását is megtiltották és bírságot is kiszabtak.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 14 budapesti piac 222 forgalmazójánál – kereskedőknél és őstermelőknél – összesen 1909 zöldség-, illetve gyümölcstétel vizsgálatát végezte el az elmúlt három hónapban. A helyszíni bejárás rendkívül vegyes tapasztalatokkal zárult – írja közleményében a Nébih.
A feltárt szabálytalanságok miatt 71 esetben indult hatósági eljárás, ebből 67 esetben figyelmeztetésben részesítették az ellenőrzött forgalmazót, 4 esetben – jellemzően a súlyos, minőséget érintő hibák miatt – az ellenőrök megtiltották a kifogásolt tétel további forgalmazását és élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki.
A szemle rámutatott, hogy a piacok infrastruktúrája jó, általánosságban tiszták, könnyen megközelíthetők, nyitva tartásuk azonban kevésbé ideális a dolgozók számára, hiszen hétköznap általában 16 órakor bezárnak. Ezzel is magyarázható, hogy a friss zöldség-gyümölcs áruk forgalma jelentős részben az élelmiszerláncok üzleteibe helyeződött át, míg a piaci kiskereskedők kínálatára hétköznapokon kisebb az igény.
Jellemző, hogy egy-egy kereskedő ugyanazon a piacon belül általában több (2-5) standon árusítja a termékeit, ennek következtében az ár többnyire kiegyenlített, a kínálat és a minőség pedig kielégítő. Általános probléma azonban a kötelező jelölések (származási ország, minőségi osztály, fajta) hiánya, különösen az import árucikkek esetében. Gyakran előfordul a vásárlók tudatos megtévesztése is: ilyenkor a külföldi árut az eredeti csomagolásból kiszedve, a pulton ömlesztve vagy rekeszből kínálják, hamisan sugallva ezzel a termék magyar eredetét.
Érdekes trend, hogy a belvárosi vásárcsarnokokban a vendéglátás és a gourmet termékek forgalmazása megnövekedett, szinte teljesen kiszorítva onnan a hagyományos zöldséges, gyümölcsös standokat. Az őstermelők is inkább a külváros nagyobb piacain jelennek meg. Tekintve, hogy az őstermelői áruval szemben nagy a vásárlói bizalom, fontos az őstermelői és a kiskereskedői standok egyértelmű megkülönböztetése, ami a gyakorlatban nem feltétlenül valósul meg.
Nemcsak a kistermelők igyekeznek azonban hasonulni az őstermelőkhöz, de őstermelői részről is előfordul, hogy a saját termelésű áru mellett vásárolt termékek továbbértékesítésével bővítik a kínálatot. Az ilyen visszaélések kiszűrése nehéz, ezért ezekben az esetekben a piaci ellenőrzést termőhelyi szemle is követheti.
Az ellenőrzések során tipikus hibának bizonyultak az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos szabálytalanságok (például otthonhagyott vagy lejárt igazolvány, alkalmazott árusít). Mivel a mulasztások jelentős része tájékozatlanságból vagy hanyagságból eredt, az ellenőrök törekedtek a szabályok egyértelmű elmagyarázására és minden ellenőrzött részére írásos tájékoztatót adtak át, amely a kötelező jelölésre és az őstermelői árusításra vonatkozó legfontosabb előírásokat foglalta össze.
