Jelenleg is ötven eljárás van folyamatban a pénzügyi felügyeletnél olyan cégekkel szemben, amelyek engedély nélkül végeztek befektetési szolgáltatást Magyarországon. Tapasztalatok szerint az esetek többségében „egyszerű” piramisjátékról van szó.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly több mint 1,3 milliárd forint bírságot szabott ki engedély nélkül végzett pénzügyi szolgáltatások miatt, a felügyelet az esetek többségében büntetőeljárást is kezdeményezett – derül ki az MNB közleményéből. A jegybank 2013 októbere óta 82 piacfelügyeleti eljárást indított, melyből 49 esetben jogosulatlan szolgáltatás miatt kellett eljárnia. Jelenleg mintegy 50 piacfelügyeleti eljárás van folyamatban, ebből 40 eljárás 2015-ben indult. A felügyeleti fellépést az esetek többségében itt is az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenységek gyanúja indokolta.
A kizárólag internetes felületeken megjelenő, egzotikus országokban bejegyzett cégek sokszor pilótajáték-szerű forrásgyűjtési tevékenységet végeznek. Ennek sajátossága, hogy nem végeznek tényleges pénzügyi, gazdasági tevékenységet: az ígért magas hozamot így addig tudják fizetni (fenntartva a befektetői elégedettséget), amíg elegendő új ügyfelet képesek bevonni, s azok befizetéseiből a régebbi ügyfelek hozamait fedezni. Új csatlakozó ügyfelek híján viszont tevékenységük összeomlik.
Egyes, a pénzügyekben kevéssé járatos kisbefektetőket a korábbi évekhez képest alacsony betéti kamatok terelhetik a bizonytalan hátterű, ismeretlen befektetések felé, noha a biztonságosabb termékek reálkamata nem csökkent a korábbiakhoz képest. A jelenlegi 2-3 százalékos banki betéti kamatok például – a mostani 0 százalék körüli inflációnál – ténylegesen 2-3 százalék reálkamatot jelentenek, ami megfelel a korábbi, 4-5 százalékos inflációs környezetben elérhetett 6-8 százalékos betéti kamatnak.
Akiben ugyanakkor a korábbi kamatszint rögzült, ma is ezt a teljesíthetetlen megtérülést várhatja el megtakarításainál. A betéti kamatokat jelentősen meghaladó hozam ígérete – főleg tőke- vagy hozamgaranciával, rövid távon – a mai piaci környezetben azonban nem reális, gazdaságilag nem termelhető ki. Az ilyen ígéretek rendkívül kockázatosak, azokat fenntartásokkal kell kezelni.
A jogosulatlan szolgáltatók a befektetőktől jellemzően készpénzben, az adófizetéssel és a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos előírásokat mellőzve veszik át a befektetésre szánt összegeket. Emellett nem rendelkeznek a jogszabályok, egyéb szakmai előírások által előírt – jelentős ügyfélvédelmi garanciát biztosító – tárgyi, személyi és anyagi feltételekkel sem. Mindez tovább növeli a befektetés kockázatát.
Az engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmények esetleges fizetésképtelensége, felszámolása esetén a betét- és befektető-védelmi garanciaalapok kártalanítást nyújtanak. Az MNB nyilvántartásaiban nem szereplő – gyakorta külföldi székhelyű, idegen ország jogrendje alá tartozó – társaságok ügyfelei azonban kizárólag a (sokszor bizonytalan kimenetelű) bírósági eljárásokban tudják érvényesíteni kárigényüket.
