Az önadózás rendszerében a tévedés nem megbocsáthatatlan bűn, hanem a jogalkotó által is elismert eshetőség. A hiba orvoslása önellenőrzéssel a gazdasági szereplők számára nyitva álló legitim alternatíva, amelyet az új Art és Tao törvény is biztosít – hívja fel a figyelmet dr. Horváth Zoltán, az RSM Hungary adótanácsadója.

A tévedés időben történő felismerésével az adózónak kevesebb a többletköltsége, a költségvetés pedig kevesebb ráfordítással járhat jobban: a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad. Az önellenőrzés ugyanakkor nem csak a jogellenesség későbbi orvoslásának eszköze, például adókedvezmény utólagos érvényesítésére is lehetőséget ad. Utóbbi dimenziót a Tao tv. közelmúltbeli módosítása teszi aktuálissá – kezdi friss bejegyzését dr. Horváth Zoltán, az RSM Hungary adótanácsadója.

Hogyan korrigálhatja tévedését az adózó?

Az adózói tévedések és mulasztások korrigálása kapcsán a 2018 előtti és a jelenlegi adójogi szabályozás egyaránt az alábbi jogintézményeket kínálta fel az adózók részére:

  • be nem nyújtott bevallás pótlása,
  • benyújtott bevallás javítása,
  • áfastátusszal kapcsolatos döntések korrekciója (kijavítási kérelem),
  • benyújtott bevallás önellenőrzése.

A régi és az új szabályozás közötti eltérés a korrekciók érvényesíthetőségének módozataiban, illetve annak kereteiben mutatkozik eltérés a két rezsim között. Az alábbiakban az adózói tévedéseket korrigáló intézmények közül az önellenőrzéssel – mint adót és/vagy adóalapot befolyásoló korrekcióval – foglalkozunk részletesebben, a többi alternatívát az önellenőrzéssel való összefüggésük, valamint a jogkövetkezmények szempontjából vizsgáljuk meg.

Mikor van egy társaságnak lehetősége az önellenőrzésre?

Az önellenőrzés feltétele egy alapbevallás benyújtása. Nem keverendő össze a bevallás pótlásával, amely a bevallási kötelezettség elmulasztását feltételezi. Ez utóbbi kötelezettségszegés esetében az új Art. csak az adóhatóság számára kötelező hiánypótlási felhívás adózó általi nem vagy nem jogszerű teljesítése esetén helyez kilátásba mulasztási bírság szankciót, 200 százalékos adóbírság kiszabására pedig csak abban az esetben nyílhat lehetőség, ha a bevétel nem csak a bevallásban, hanem a könyvekben és nyilvántartásokban sem kerül elszámolásra. 

Önellenőrzés és bevallás javítása

Amennyiben a bevallásban mindössze számítási hiba vagy más hasonló elírás van, úgy a benyújtott bevallás adóhatóság általi, vagy adóhatóság és az adózó közös erőfeszítésével történő kijavítására kerül sor. Ez a folyamat nem minősül ellenőrzésnek. A hibás bevallás ugyanakkor nem kerül feldolgozásra az adóhatóság részéről, joghatás kiváltására (pl. a kiutalási határidő számításának megkezdésére) csak a kijavított bevallás alkalmas! A szankcionálás szempontjából pedig kiemelendő, hogy az Art. alapján bevallási hiba külön hiánypótlási felhívás nélkül is szankcionálható mulasztási bírsággal.

Önellenőrzés és kijavítási kérelem

A korábbi Art., illetve a jelenlegi áfatörvény is tartalmazta a kijavítási kérelem intézményét,  amely az áfa-státuszhoz kapcsolódó döntések – egyes tevékenységek adókötelessé tétele, pénzforgalmi elszámolás, alanyi mentesség stb. – utólagos korrekcióját teszi lehetővé azokban az esetekben, amikor a változás nem érint adóalapot és adót. A jogalkotó tehát konkrét esetekben elismeri a törvény biztosította választási lehetőség tekintetében történő tévedés lehetőségét és annak reparálását is lehetővé teszi, igaz nem önellenőrzés keretében.

Az önellenőrzés mint lehetőség

Az önellenőrzés benyújtására tehát akkor nyílik lehetőség:

  • ha van korábban már benyújtott és NAV által feldolgozott bevallás,
  • amelyben az adózó nem a jogszabályoknak megfelelően állapította meg az adó alapját, illetve az adót.

Miért éri meg önellenőrizni?

A régi és az új Art. is egyaránt elvi éllel szögezte le, hogy

  • az önellenőrzés bevallása mentesíti az adózókat az adóbírság, a mulasztási bírság alól,
  • a kötelezettségnövekedés, illetve az önellenőrzési pótlék megfizetése pedig az önellenőrzésig esedékes – az önellenőrzési pótlék kétszeresére rúgó – késedelmi pótlék alól.

Meddig lehet önellenőrizni? Valódi önadózói jog, vagy kényszercselekvés  az ellenőrzés megkezdése előtti utolsó pillanatban?

Az itt felvetett kérdés csak ellenőrzésnek való tényleges kitettség esetén hangzik fenyegetően, ugyanis a szolgáltató adóhatósági koncepció térnyerésével az önellenőrzés benyújtása még a „meleg helyzetekben” sem olyan sürgető, mint a korábbi Art. idején volt.

Az új Art-ban külön adóigazgatási eljárásként szabályozott kockázatelemzési eljárás nyomán elrendelt intézkedések közül csak egy lehetséges következmény az ellenőrzés. Adózási szempontból alacsonyabb rizikót jelentő esetekben a támogató eljárás indítása, illetve súlyosabb esetben a nyomozó hatóság tájékoztatása ugyanúgy lehetséges alternatívaként merül fel.

Enyhébb esetekben az adóhatóság támogató eljárás keretében segíti elő az önkéntes jogkövetést.

Ennek egyik formája, amikor maga az adóhatóság hívja fel önellenőrzésre az adózót. Ebben a kontextusban az önellenőrzés ugyanúgy nem kötelezettségként, hanem önadózói jogként és a súlyosabb szankciók elkerülésére alkalmas eszközként jelenik meg, mint alapesetben, amikor az adózó maga tárja fel tévedését. Amennyiben az adóhatóság önellenőrzésre hívja fel az adózót, úgy az 30 napos ellenőrzési moratóriumot (kiutalási határidő esetében pedig legfeljebb 30 napos szünetelési okot) jelent a felhívásban megjelölt adónem és időszak tekintetében.

Amennyiben azonban az adózó nem él önellenőrzési jogával, úgy a támogatói eljárást követően, vagy – amennyiben az adóhatóság rögtön az ellenőrzés elrendeléséhez folyamodik, úgy – közvetlenül szembesülnie kell az ellenőrzési fenyegetettséggel.

A régi és az új Art. vonatkozásában is elvi szinten igaz az a kijelentés, hogy az önellenőrzési tilalmat az ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztető adóellenőrzés (korábbi bevallások utólagos vizsgálata) keletkeztet.  A hatályos szabályozás szerint tehát az adóellenőrzés megkezdését követően már nem lehet önellenőrzéssel élni, ugyanakkor a jogkövetési vizsgálat esetében az ellenőrzés megkezdését követően továbbra is lehet önrevíziót benyújtani. E tekintetben az Air. annyiban szigorúbb a korábbi Art-hoz képest, hogy az ellenőrzés már nem csak a megbízólevél, hanem az ellenőrzésről szóló értesítés kézbesítésével is megkezdődik (a revizor telefonos értesítése nem bír ilyen joghatással!),vagyis ettől a pillanattól áll be az önellenőrzési tilalom. Különösen nagy jelentőséggel bír tehát, hogy az értesítés kézbesítése szabályos-e, illetve ha igen, akkor mikor minősül kézbesítettnek, továbbá ehhez az időponthoz (a tényleges kézbesítéshez vagy a kézbesítési vélelem beálltához) képest sikerül-e korábban benyújtani az önellenőrzést!

Új intézmény az új Art-ban: önellenőrzés bejelentése

A fenti optikából nézve különösen adózóbarát intézkedésnek tűnik az önellenőrzés bejelentése, amely lehetővé teszi, hogy adózó előre bejelentse önellenőrzési szándékát. Amennyiben valaki él a lehetőséggel, úgy 15 napos ellenőrzési moratóriumot érhet el vele, vagyis kéthetes időintervallum áll rendelkezésére az önellenőrzés elkészítésére és benyújtására.

Figyelem, bár az új Art. kifejezetten nem írja elő az adózók számára az önellenőrzés nyilvántartásba vételének kötelezettségét, ez nem jelenti azt, hogy az önellenőrzést ne kellene alkalmas módon dokumentálni! Az itt tárgyalt intézmény aktualitását a NAV tegnap megindított ellenőrzési dömpingje is aláhúzza: szeptember 10-től ugyanis a NAV a látszólag tevékenységet nem folytató vállalkozások valós tevékenységét és tényleges adófizetési kötelezettségét ellenőrzi.

Pozitív változás a társasági adót érintő önellenőrzések terén?

A Tao tv. egészen a közelmúltig korlátozta az adózók önrevízió keretében történő adókedvezmény igénybevételi jogosultságát. A 2018. július 25-ig hatályos Tao tv. speciális rendelkezéseket tartalmazott az Art-hoz képest az önellenőrzés tekintetében. Amíg az Art., mint generális szabály lehetővé teszi az adókedvezmény önellenőrzés keretében történő érvényesítését, addig a Tao tv. említett rendelkezései speciális szabályként kizárták ezt a kedvező lehetőséget. Adókedvezmény érvényesítését ugyanis kizárólag az adóbevallás benyújtásáig meghozott, az adóbevallásban kifejezésre juttatott adózói döntés alapján engedték meg. Ezt az adózókra nézve hátrányos szabályt az enyhítette némiképp, hogy amennyiben az adózói szándék az adókedvezmények teljes körű kihasználására irányult, úgy ezt az adóellenőrzés és az önellenőrzés során is figyelembe lehetett venni.

A fentiektől eltérő joggyakorlat érvényesült ugyanakkor az adóalap-kedvezmények esetében, ugyanis azokban az esetekben, amikor a csökkentés lehetősége a törvényi megfogalmazás szintjén nem adózói döntésen/választáson múlt, a NAV is elismerte az önrevízió keretében történő érvényesítés lehetőségét.

Az adókedvezmények önrevízió keretében történő érvényesíthetőségét kizáró szabályt azonban az évközi adóváltozások hatályon kívül helyezték, így a Tao-kedvezmények érvényesítésére is csak és kizárólag az Art. szabályai vonatkoznak.

„A pozitív változás hatására így 2018. július 26-tól más adónemekhez hasonlóan a társasági adó tekintetében is lehetőség nyílik az adókedvezmények elévülési időn belüli önrevízióval történő érvényesítésére.”

Persze erre csak akkor van lehetőség, ha az adókedvezmény igénybevétele kapcsán meghatározott egyéb feltételek is teljesülnek.

Pontosan mit jelent az adókedvezményeket érintő változás?

Kérdéses, hogy csak a szűk értelemben vett adókedvezményekre vagy az adóalap kedvezményekre is vonatkozik-e jogszabály módosítása? Továbbra is fennmaradnak-e a jogalkalmazási ellentmondások a tekintetben, hogy mely adóalap-kedvezmények lesznek érvényesíthetőek önrevízió keretében (pl. K+ F kedvezmény) és mely adóalap-kedvezmények (pl. jogdíj, kkv beruházás) alapbevallásban való érvényesítésének elmaradását fogja a hatóság olyan adózói választásként értékelni, amely kizárja az önrevízió keretében történő utólagos érvényesíthetőséget?

Az előzőekre tekintettel továbbra is aktuális és szükségszerű mérlegelni egy, az adózókra nézve megengedőbb és árnyaltabb hatósági megközelítés létjogosultságát az „adókedvezmény” és a „választási lehetőség” adójogi fogalmainak terjedelme és összefüggése terén.