A tagállamoknak a fűtés téli kikapcsolását tiltó moratóriumot kellene meghirdetniük, hogy egyetlen háztartás se maradhasson energiaellátás nélkül – mondja ki egy csütörtökön megszavazott parlamenti határozat.
A szegénység elleni küzdelem megerősítése és a háztartások energiaköltségeinek csökkentése érdekében a képviselők szerint növelni kell az energiahatékonysági beruházásokat és fokozottan kell támogatni az alacsony jövedelmű családokat.
„Az energiának alapvető árucikknek kellene lennie, hiszen társadalmaink egyre nagyobb mértékben függenek tőle. A megfelelő fűtés, világítás, főzés és meleg víz létszükséglet és biztos vagyok benne, hogy ha minden tagállam elfogadja a fűtés téli kikapcsolását tiltó moratóriumot, akkor a rosszul fűtött otthonokban kevesebb halálesettel ás súlyos egészségkárosodással kell számolnunk” – mondta Meszerics Tamás (Zöldek, Magyarország) jelentéstevő, akinek nem kötelező érvényű állásfoglalási indítványát 310 igen szavazattal 73 ellenében 36 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.
A képviselők szerint az EU egyre messzebb kerül attól a stratégiai céltól, hogy 2020-ra legalább 20 millióval csökkenjen a szegénységben élők száma. A javaslat felkéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az uniós minimumjövedelem-rendszerek hatásait, felmérve, hogy ezek lehetővé teszik-e a háztartások számára alapvető szükségleteik kielégítését. A szegénységi küszöb feletti minimumjövedelemnek ebben a tekintetben a nemzeti mediánjövedelem 60 százalékát kell kitennie, olvasható a szövegben.
A szegénység elleni küzdelemnek olyan bevált nemzeti gyakorlatokon kell alapulnia, amelyek a gazdaság-, az oktatás-, a foglalkoztatás-, az energia-, a közlekedés-, valamint szociálpolitikát összehangolják. A tagállamoknak ugyanakkor az energiaszegénység kezelésére hatékonyabban és célzottabban kellene használniuk az európai strukturális és beruházási alapokat, jegyzik meg a képviselők.
A magas energiaárak csökkentése
Az Európai Parlament szerint a fogyasztóknak minden információt meg kellene kapniuk ahhoz, hogy tájékozott döntést hozhassanak energiafogyasztásukkal kapcsolatban, a szolgáltatóknak pedig az energiaszámlákon fel kellene tüntetniük az fogyasztás csökkentésével és az energiahatékonyság javításával kapcsolatos információkat.
Végül a képviselők sajnálatosnak tartják, hogy az épületek energiahatékonysággal és energiateljesítménnyel kapcsolatos uniós rendelkezéseit a tagállamok nem használják ki teljes mértékben, különösen, ami a rosszul megépített szociális lakásprojektek felújításának elmaradását illeti. A Bizottságnak ezért úgy kellene megerősítenie a jogszabályt, hogy ez a tagállamokat arra ösztönözze, hogy energiahatékonysági kötelezettségi rendszereikbe belefoglaljanak szociális célokat is.
Szegénység az EU-ban
A szegény háztartások bevételeik legnagyobb részét élelmiszerre, lakhatásra és közüzemi számlákra költik. 2015-ben az uniós polgárok 10 százaléka tartozást halmozott fel a közüzemi számlák tekintetében; 2014-ben az uniós polgárok 12 százaléka nem tudta kellő hőmérsékletűre fűteni otthonát. A jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó uniós statisztika statisztikái szerint 2014-ben az uniós lakosság 16 százaléka olyan lakásban élt, melyben beázott a tető és nedvesedtek a falak.
Az unióban 2008 és 2013 között a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek száma 117 millióról 122,6 millióra nőtt; 2013-ban az Unió lakosságának 16,7 százaléka a szociális juttatásokat figyelembe véve is szegénységben, 9,6 százalékuk súlyos anyagi nélkülözésben élt, a háztartások 10,7 százaléka pedig rendkívül alacsony munkaintenzitásúnak volt tekinthető.
