A Teljesítésigazolási Szakértői Szervről (TSZSZ) szóló törvényt az Országgyűlés 2013. március végén fogadta el, azzal a céllal, hogy a szervezet működésével hozzájáruljon az építőipari lánctartozások felszámolásához.

2013. augusztus közepe óta működik a TSZSZ, amelynek egyre nagyobb szerep juthat az építőipari lánctartozások felszámolásában. A TSZSZ a tervezési, kivitelezési szerződések teljesítéséből eredő, a törvényben meghatározott kérdésekben a megrendelő, a tervező, a kivitelező, vagy az alvállalkozó kezdeményezésére szakértői véleményt ad, ha a teljesítésigazolás kiadására nem került sor, kiadása vitás, vagy kiadták, de annak alapján a kifizetés nem történt meg.

A szervezet véleményét a szerződést biztosító mellékkötelezettségek – bankgarancia, zálogjog, kezesség – érvényesíthetőségéhez is ki lehet kérni. Az eljárás a Magyarországon megvalósuló építési beruházásokra terjed ki.

A szakértői eljárás során a TSZSZ által kijelölt háromtagú szakértői tanács megvizsgálja a szerződés teljesítését, szakvéleményt ad arról, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e, és amennyiben erre nem, vagy nem a szerződésnek megfelelő módon került sor, a teljesítésért járó ellenérték megfizetése milyen összegben indokolt.  A szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése esetében pedig azt vizsgálják a szakértők, hogy a mellékkötelezettség érvényesítése – jellemzően a bankgarancia lehívása – indokolt, nem indokolt, vagy részben indokolt.

Amennyiben a TSZSZ eljárás eredményeképpen a felek nem jutnak egyezségre, úgy marad a peres út, ahol a szakvélemény rendeltetése az, hogy a perben rendelkezésre álljon egy olyan szakértői állásfoglalás, amelyre a bíróság ítéletét alapíthatja. Ha a keresetet a TSZSZ szakértői véleményére alapítják, a bíróságnak a kiemelt jelentőségű perek szabályai szerint kell lefolytatnia az eljárást. A szakértői tanács a szakértői vélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot a becsatolt dokumentumok alapján és a kivitelezés helyszínén végzi el. Ha az ingatlan birtokosa a vizsgálatot nem teszi lehetővé, a szakértői tanács akár a rendőrség közreműködését is kérheti a helyszíni szemle lefolytatásához.

A létrehozás óta eltelt több, mint két év alatt már több, mint 400 db kérelmet nyújtottak be a TSZSZ-hez, és folyamatosan nagy az érdeklődés a működésével kapcsolatban. Az eddigi kérelmezők döntő többsége kivitelező vállalkozó vagy alvállalkozó volt. A beadott kérelmek nagy többségénél 1 és 50 millió Ft közötti ki nem fizetett összeget vitattak. Az eddig beadott kérelmekhez tartozó vitatott összegek nagysága összesen majdnem 13 milliárd forint, az ezek mögött álló beruházási érték meghaladja a 100 milliárd forintot.

A TSZSZ eljárása díjköteles. A szakértői díjat a kérelmező a kérelem beadásakor fizeti meg az MKIK elkülönített 10300002-20373432-71003285 számú alszámlájára. A szakértői eljárási díj mértéke a kérelemben vitatott összeg értékének 1 százaléka, minimum 60 000, maximum 450 000 forint.

A kérelem legegyszerűbben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv elektronikus kérelem befogadási rendszerén keresztül adható be. A kérelmezők közvetlenül egyetlen online felületen tölthetik ki a kérelem űrlapot és csatolhatják a vitás teljesítéshez kapcsolódó dokumentumaikat.

A TSZSZ működéséről rendelkező jogszabályoknak megfelelően a szakértői eljárás elektronikus kommunikációra épül, így elsősorban elektronikusan lehet kérelmet beadni, ha ez nem lehetséges, postán vagy személyesen a kérelmező székhelye szerint illetékes területi kamaránál. A kérelem befogadási rendszer itt érhető el.

További információk a kérelem kitöltésével és a szakértői eljárással kapcsolatban megtalálhatók a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv honlapján.