Egynapos külföldi utakon 12 500, többnapos utakon 15 000 forintot költött naponta „az átlag magyar” az első negyedévben – derül ki a KSH friss kiadványából.
2017 I. negyedévében a külföldiek 10,6 millió alkalommal utaztak Magyarországra. A külföldi beutazások száma lényegében nem változott az egy évvel korábbihoz képest, mert a turisztikai célú utazások 7,2 százalékos visszaesését kiegyenlítette a nem turisztikai – elsődlegesen az átutazási és vásárlási – célú utak 5,6 százalékos növekedése. A kiadások összege – folyó áron – 3,4 százalékkal emelkedett 2016 I. negyedévéhez viszonyítva. A magyar lakosság külföldi utazásainak száma 3,2 százalékkal nőtt, az utazásokhoz kapcsolódó kiadások azonban mindössze 0,8 százalékkal bővültek az előző év azonos időszakához képest. Az utasforgalmi szolgáltatások külkereskedelmi többlete 156 milliárd forint (505 millió euró) volt, 9,3 milliárd forinttal (30,1 millió euróval) meghaladta az egy évvel azelőttit – olvasható a KSH „Nemzetközi utazások, 2017. I. negyedév” című kiadványában.
Külföldi beutazások
2017 I. negyedévében a külföldiek 10,6 millió alkalommal utaztak Magyarországra, 0,2 százalékkal többször, mint 2016 azonos időszakában. Az egynapos utak száma 2,5 százalékkal emelkedett, a többnapos utazásoké 5,6 százalékkal csökkent. A turisztikai célú utak száma 7,2 százalékkal esett vissza, a nem turisztikai célú utazásoké – amely a beutazások közel háromötödét adja – 5,6 százalékkal bővült. Az átutazási célú utak száma jelentős arányban, több mint tizedével, a munkavégzési, üzletelési és egyéb célú utazások száma közel 5 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a vásárlási célú utak száma a nem turisztikai utazásokon belül 3,1 százalékkal mérséklődött.
A külföldiek beutazásainak közel háromnegyede egy napnál rövidebb volt. A 7,7 millió egynapos beutazás közül 2,9 millió útra átutazási, 2,3 millióra vásárlási, 1,7 millióra turisztikai célból került sor. A vásárlási célú utak kivételével minden nem turisztikai célú utazás száma 16–17 százalékkal nőtt, a turisztikai utaké 12 százalékkal elmaradt az egy évvel korábban mérttől.
A többnapos külföldi beutazások száma 5,6 százalékkal, 2,9 millió utazásra csökkent. A többnapos utak 15 százaléka volt nem turisztikai – főként átutazási, illetve munkavállalási – célú utazás. A turisztikai utazások száma 3,3 százalékkal mérséklődött, a nem turisztikai utak száma – ezt jóval meghaladó mértékben – 17 százalékkal esett vissza.
Küldő ország szerint több napra Romániából (490 ezer fő), Szlovákiából (447 ezer fő) és Németországból (288 ezer fő) érkeztek hazánkba a legtöbben. A több napra érkező németek száma változatlan az előző év azonos időszakához képest, a szlovákoké 4,4 százalékkal nőtt, a románoké egynegyedével csökkent. Turisztikai céllal több napra ennek ellenére is a legtöbben Romániából érkeztek (401 ezer fő). Az említett országok állampolgárai közül a német utazók esetében volt a legmagasabb, 85 százalék a többnapos utazásokon belüli turisztikai motiváció aránya.
2017 I. negyedévében a magyarországi utazásokon részt vevő külföldiek összesen 22 millió napot töltöttek hazánkban, 9,2 százalékkal kevesebbet, mint 2016 I. negyedévében. A többnapos utazásokon részt vevők átlagos tartózkodási ideje 5,4-ről 4,9 napra rövidült az egy évvel korábbihoz képest.
2017. I. negyedévben a külföldi látogatók 321 milliárd forintot költöttek Magyarországon, 3,4 százalékkal többet, mint 2016. I. negyedévben.
A kiadások több mint négyötöde az Európából, 8,4 százaléka az Amerikából, 7,2 százaléka az Ázsiából érkezőktől származott. Az Amerikából érkezők 12, az Európából látogatók 3,3 százalékkal többet, az Ázsiából beutazók 2,3 százalékkal kevesebbet költöttek hazánkban, mint egy évvel korábban. A legnagyobb összeget (39 milliárd forintot) az Ausztriából érkezők költötték el nálunk. A Romániából érkezők 33, a Szlovákiából érkezők 29, a Németországból érkezők 25, az Egyesült Államokból érkezők 22 milliárd forintot költöttek el termékekre és szolgáltatásokra magyarországi utazásaik során. A turisztikai célú utazások alkalmával 230 milliárd forint bevétel keletkezett, amelynek 11 százaléka az Ausztriából, 9,7 százaléka a Németországból, 8,4 százaléka az Egyesült Államokból érkezők kiadásából származott. A szabadidős célú utazásokhoz a kiadások 62, az üzleti célú utakhoz 9,5, a nem turisztikai célú utakhoz 28 százaléka kapcsolódott.
2017. I. negyedévben az egy napra Magyarországra látogató külföldiek kiadásainak összege 98 milliárd forint volt, 6,3 százalékkal több, mint 2016 azonos időszakában. A kiadások 39 százaléka vásárlási, 20 százaléka turisztikai, 21 százaléka munkavégzési, 19 százaléka átutazási célú utazóktól származott. Az egynapos vásárlási célú utak során befolyt összegek 4,6 százalékkal nőttek, az átutazások esetében 14, a munkavállalási és üzletelési célú utaknál 33 százalékkal emelkedtek a kiadások. Az egy külföldi látogatóra jutó napi kiadás átlagos összege 12 700 forint volt.
2017 I. negyedévében a több napra hazánkba látogatók 223 milliárd forintot költöttek, 2,2 százalékkal többet, mint 2016 I. negyedévében. Ebből a turisztikai céllal érkezők kiadása 210 milliárd forint volt, amelynek 86 százalékát szabadidős, 14 százalékát üzleti célú utazások során költötték el. A többnapos turisztikai célú látogatók kiadása 6,0 százalékkal nőtt 2016 I. negyedévéhez viszonyítva. Az egy fő egy napjára jutó költés értéke 13 400-ról 16 000 forintra emelkedett.
A Magyarországra látogató külföldiek fogyasztási szerkezete nem változott számottevően az előző év azonos időszakához képest. Az egynapos utazásokon részt vevők kiadásaik túlnyomó részét (62 százalék) élelmiszerek és egyéb árucikkek vásárlására fordították. Az élelmiszer-vásárlási kiadások részaránya 0,8, az egyéb árucikkeké 0,2 százalékponttal csökkent. A többnapos látogatások alkalmával a kiadások 39 százalékát szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra, 14 százalékát közlekedésre, 23 százalékát élelmiszerekre és egyéb árucikkekre, 6,5 százalékát gyógyászati és egészségmegőrző szolgáltatásokra fordították.
A magyar lakosság külföldi utazásai
2017 I. negyedévében a magyar lakosság 4,3 millió alkalommal utazott külföldre, 3,2 százalékkal többször, mint 2016 I. negyedévében. Az egynapos utak adták az utazások kétharmadát. Az egy-, illetve többnapos utazások száma 4,0, illetve 1,9 százalékkal nőtt. Az egynapos utak harmada, a többnapos utak túlnyomó része (87 százaléka) turisztikai célú volt. A turisztikai célú utak száma összességében 3,1 százalékkal csökkent, és megközelítette a 2,2 millió alkalmat.
Az utazásokon eltöltött teljes idő 3,7 százalékkal csökkent 2016. I. negyed- évhez képest. A többnapos külföldi utazások átlagos hossza az egy évvel korábban mért 5,8-ről 5,4 napra rövidült. Az utazások átlagos időtartamának csökkenése illeszkedik a hosszabb távú trendbe.
A jellemzően a szomszédos országokba irányuló egynapos utak jelentős részében (az utazások közel nyolctizedében) Ausztriát vagy Szlovákiát keresték fel a magyarok turisztikai céllal.
A többnapos turisztikai utak 86 százaléka az Európai Unió valamely országába irányult. A magyarok által nagyobb számban látogatott országok közül az Olaszországba, a Franciaországba és a Spanyolországba irányuló többnapos turisztikai utak száma jelentősen nőtt. A Szlovákiába és az Ukrajnába tett utazások is 10 százalék feletti mértékben bővültek. Csehországba 1,3 százalékkal több utazás valósult meg, ugyanakkor az Ausztriát, a Németországot, a Romániát és a Szerbiát úti célul választók száma visszaesett 2016 I. negyedévéhez képest.
2017 I. negyedévében a külföldre tett utazásokhoz 166 milliárd forint költés kapcsolódott, 0,8 százalékkal több, mint 2016 I. negyedévében. A szabadidős turizmus 4,8 százalékkal bővült. A kiadások 75 százaléka turisztikai, 16 százaléka vásárlási, 9,2 százaléka munkavégzési, tanulási és az egyéb célú utakhoz köthető.
Az egynapos külföldi utazásokhoz kapcsolódó költések 12 százalékkal nőttek. A többnapos külföldi utazásokhoz kapcsolódó kiadások – amelyek túlnyomó része (90 százalék) turisztikai célú utazásokhoz köthető – 1,6 százalékkal mérséklődtek. A több napra szabadidős vagy munkavégzési céllal külföldre utazók többet, míg az üzleti, vásárlási vagy tanulási céllal utazók kevesebbet költöttek az előző év azonos negyedévéhez képest.
2017 I. negyedévében emelkedett az utazás egy napjára jutó költés mind az egy-, mind a többnapos utak esetében. Az egynapos utaknál ez az összeg 7,7 százalékkal növekedett, és elérte a 12 500 forintot, míg a többnapos utaknál kisebb mértékben (4,4 százalékkal) nőtt, és 15 000 forint volt.
A külföldi utazás fogyasztási szerkezetét lényegesen befolyásolja az út hossza: az egy napra külföldre utazók elsősorban termékeket vásárolnak, a több napra utazók nagyobb arányban vesznek igénybe szolgáltatásokat. Az egynapos utakon a kiadások 88 százalékát élelmiszerek, italok, tartós és értékes fogyasztási cikkek, üzemanyag, valamint egyéb árucikkek vásárlására, a többnapos utakon a kiadások több mint felét szálláshely- és vendéglátó-, kulturális, sportszolgáltatásokra és egyéb árucikk vásárlására fordították a magyarok külföldön. 2017 I. negyedévében a turisztikai motivációval tett utazásokon a belső arányokat tekintve kulturális, sport és gyógyászati programokra, valamint üzemanyagra többet, szálláshely- és vendéglátás-szolgáltatásokra kevesebbet költöttek külföldön a magyarok, mint 2016 I. negyedévében.
Az utasforgalom egyenlege
2017 I. negyedévében az utasforgalom többlete 156 milliárd forint (505 millió euró) volt. A növekvő export (3,4 százalék) és az ennél kisebb mértékben emelkedő import (0,8 százalék) eredőjeként az utazási szolgáltatások egyenlege folyó áron 6,3 százalékkal nőtt az I. negyedévben. 2017 I. negyedévében a forint–euró árfolyam 0,9 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2016 azonos időszakában.
