Ha a befogadó országokban engedik dolgozni a menedékkérőket és menekülteket, az segít helyreállítani emberi méltóságukat, másrészt enyhíti a központi költségvetés terheit, hisz ezek az emberek adófizetők lesznek – olvasható az Európai Parlament kedden elfogadott nem kötelező érvényű állásfoglalásában.
A befogadás során nagy hangsúlyt kell fektetni a nyelvtanulásra és figyelemmel kell lenni a helyi, különösen a fiatalkori munkanélküliségre – emeli ki az Európai Parlament közleménye.
A Brando Benifei (S&D, Olaszország) által jegyzett szöveg szerint a tagállamok között jelentős eltérések vannak a nemzetközi védelemre irányuló kérelmek feldolgozása és a munkaerő-piaci feltételek között, ahogy a menekültek kora, végzettsége, készségei és képességei is különböznek. Az EP az állásfoglalást 486 igen szavazattal, 189 ellenében 28 tartózkodás mellett fogadta el.
A menekültek társadalmi befogadásának dinamikus, kétirányú folyamatnak kell lennie, ahol mindenkinek megvannak a jogai és kötelességei és ahol a folyamat önszabályzó módon alkalmazkodik a valós helyzethez – vélik a képviselők.
Igen az állásokra, nem a bérdömpingre
A menekültek és menedékkérők számára a hozzáférés megkönnyítése a lakhatáshoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz, az oktatáshoz, a szociális védelemhez és a munkaerőpiachoz fontos szerepet játszik emberi méltóságuk és önértékelésük helyreállításában és lehetővé teszi számukra, hogy önfenntartók és gazdaságilag függetlenek legyenek.
Az EP-képviselők szerint a menekültek gyors önállósodása érdekében fontos korán és tisztességesen felmérni készségeiket és elismerni, érvényesíteni képesítéseiket.
Mivel néhány tagállamban és régióban a fiatalkori és tartós munkanélküliség még mindig riasztóan magas, a menekültekre és a menedékkérőkre irányuló intézkedéseknek nem szabad olyan pénzügyi forrásokat felhasználniuk, amelyeket más hátrányos helyzetű csoportokra irányuló programokra szántak. A képviselők elutasítják, hogy a menekültek számára külön munkaerőpiacot hozzanak létre és támogatják, hogy a mindenkori nemzeti minimálbér a menekültekre is érvényes legyen.
Nyelvtanulás
A nyelvtudás megszerzése meghatározó szerepet játszik a menekültek sikeres beilleszkedésében. A képviselők azt ajánlják a tagállamoknak, hogy alakítsanak ki olyan nyelvi képzést, amelyben az általános és szakmai nyelv oktatása szorosan kapcsolódik egymáshoz.
Idegengyűlölet és európai értékek
Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy fokozni kell a diszkrimináció minden formája, így az idegengyűlölet és a rasszizmus elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket, ugyanakkor a menekülteknek hozzáférést kell biztosítani orientációs tanfolyamokhoz, amelyek átfogóan bemutatják az alapvető uniós jogokat és értékeket.
Magyar képviselői reagálások, vélemények
Kósa Ádám (EPP-Fidesz/KDNP): „A baloldali többség újra színt vallott: az EU-s álláskeresőkkel szemben a migránsokat akarja előnybe részesíteni; a demográfiai kihívás kapcsán a gyermekvállalás és a családok támogatása helyett a bevándorlást támogatja. Az EU-ban 21 millió munkanélküli van, sokan fiatalok. A kényszerbetelepítés az ő kilátásaikat csökkenti. A Fidesz-KDNP ezt a politikát nem tudja támogatni.”
Molnár Csaba (S&D, DK): „A háború és pusztítás elől menekülők befogadásának költségeit az EU fedezi. Így nekünk ez pénzbe nem, csak csipetnyi emberségbe, kis türelembe és elfogadásba kerül. A vásár kettőn áll: a menekülteknek meg kell tanulniuk a fogadó állam nyelvét, nekünk pedig oktatásban, egyenlő lehetőségek megteremtésében kell oroszlánrészt vállalnunk.”
Niedemüller Péter (S&D, DK): „Az európai polgárok érdeke, hogy az Európába érkezett menekültek minél gyorsabban elhelyezkedjenek a munkaerőpiacon és adófizető polgárrá váljanak. Ez jó a gazdaságnak, újabb munkahelyek teremt, és növeli a sikeres társadalmi integrációjuk esélyét is. A foglalkoztathatóság szempontjából döntő az oktatás, képzés és nyelvoktatás szerepe, erre különösen nagy gondot kell fordítani.”
Balczó Zoltán (Független): „A jelentés azon az illúzión alapul, hogy a bevándorlók integrálhatók az európai társadalomba, kultúrába. Számukra lakhatást, képzést, szociális védelmet és egészségügyi ellátást, a munkaerő piacon preferált elhelyezkedést kíván biztosítani. Ez az állampolgárainkkal szembeni diszkrimináció – ami a kvóta megtagadás büntetési tétele szerint migránsonként öt évre 78 millió forintba kerülne – elfogadhatatlan.”
Morvai Krisztina (Független): „Az Európai Parlament Brexit utáni első rendes plenáris ülésén nyoma nincs a britek kilépése okozta sokknak. Ugyanúgy kéttucatnyi képviselő lézeng a teremben a vitákon, s ugyanúgy érdektelennek tűnnek a fősodrú döntéshozók az európai polgárok véleményével kapcsolatban. Akinek nem tetszik az Európába irányuló népvándorlás az szemükben rasszista, szélsőséges, populista…”
