Az év első nyolc hónapjában az Oroszországból érkező (euróban számolt) import 41, a Magyarországról induló export 38,2 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH hétfőn közzétett jelentéséből.
A forgalom visszaesésének több oka is van. Az Oroszországgal szembeni, illetve az Oroszország által bevezetett szankciók hatása egyértelműen érezhető. Kettős hatást gyakorol az olajár csökkenése: Magyarország számára kedvező, hogy olcsóbban importálja az energiahordozókat, ugyanakkor a csökkenő olajbevételek miatt az orosz kereslet is visszaesett. Negatívan hat az áruforgalomra az is, hogy az orosz bankok Nyugatról nem jutnak likviditási hitelekhez, és kedvezőtlen a rubel gyengülése is. Az orosz-magyar kapcsolatok alakulásáról további részletek itt.
Más ok(ok)ból ugyan, de hasonló mértékben esett vissza az ukrán-magyar áruforgalom is: (euróban számolva és) magyar szempontból az import volumene 31,2 százalékkal, az exporté pedig 1,74 százalékkal csökkent január–augusztusban.
Magyarország fontosabb kereskedelmi partnerei közül a fenti két országon kívül csak Ausztria és Dánia „viszonylatában” volt tapasztalható, hogy az export és az import is visszaesett az év első két hónapjában. Kereskedelmi partnereink többségénél mind a kivitel, mind a behozatal nőtt, és javult az egyenleg is. Ezt mutatja az összesített statisztika is, amely szerint január–augusztusban az egy évvel korábbihoz képest az import 5,6 százalékkal (54,079 milliárd euróra), az export 7,4 százalékkal (59,386) milliárd euróra nőtt, a külkereskedelmi mérleg 5,3 milliárd eurós aktívuma pedig 1210 millió euróval haladta meg a 2014. január–augusztusi értéket.
