A fiatalokat az online világból át kell vezetni a munka offline világába, meg kell tanítani őket, hogyan építsék saját márkájukat – vallja Marosi László, a Meló-Diák ügyvezetője, tulajdonosa.
Egy vállalkozás akkor tud piacvezető maradni, ha soha nem elégszik meg az elért eredményekkel, és folyamatosan új ötletekkel lép piacra. A Meló-Diák Országos Diákvállalkozásszervező Kft. 32 éve a topon van a területén, de az előbbiek vezérlik a mindennapi tevékenységét. Marosi László ügyvezető igazgató, tulajdonos fontosnak tartotta azt a másfél-két évvel ezelőtti ötletet, hogy fel kell mérni, pontosan mit is akar, merre vezethető a legfiatalabb, a Z és az Alfa nemzedék. Az ötlet a Meló-Diák Mentor Programjává növi ki magát.
A cél, hogy már 14 éves kortól tudatosan hozzákezdjenek a fiatalok megismeréséhez, tanításához, bevezetésükhöz a munka világába, amelyhez a vállalkozás 250 mentora segíti országszerte a diákokat. A projekt a fiatalok 25 éves koráig futhat, jelenleg eddig az életkorig kapható ehhez is különböző állami támogatás. Marosi László biztos abban, hogy a 2014-20 közötti időszakban több pályázattal és programmal segíti majd az állam a fiatalokat. Ebben a periódusban az egyik prioritás az lehet, hogy lejjebb faragják a pályakezdő munkanélküliek arányát, amely jelenleg uniós szinten 24, Magyarországon 19 százalék körüli, s nem mellékesen a Meló-Diákkal kapcsolatban állóknál 13 százalékos. A Meló-Diáknak jó kapcsolatai vannak a Nemzetgazdasági Minisztériummal és az Emberi Erőforrások Minisztériumával, napra készek a jogszabályokban és a lehetőségek feltérképezésében.
Folyamatosan bővül az iskolaszövetkezet céges partnereinek száma is (több mint 10 ezren vannak), akik szintén remek lehetőséget látnak a mentori programban, hiszen a Meló-Diák pénzt, energiát és időt takarít meg nekik azzal, hogy felkészült, a szakterületükön jó képességű munkaerőt biztosít. Egyáltalán: a munkaadó tisztában van azzal, hogy kit alkalmaz, s ebbe beletartozik az is, hogy az illetőnek nem csak a jó tulajdonságait ismeri, így pontosan tudja, min kell még formálni.
– A mai digitális nemzedék a szüleinél többet akar elérni, de az offline világba be kell vezetni, erre fogadókész, s ha megtaláljuk a motiválás módját, szívesen tanul – mondta Marosi László a KamaraOnline-nak. Az ügyvezető-tulajdonos úgy látja, remek alap a programhoz, hogy a Meló-Diáknak már több mint 50 ezer diák munkavállalója van, vagyis igen széles a bázis, az újonnan jelentkezőknek pedig szintén a figyelmükbe ajánlják a Mentor program előnyeit. Egy online kérdőív kitöltése után a szakemberek eleve tisztában vannak a diákok alapképességeivel. A program több szintű, egyre magasabbra lépnek, miközben a diák értékes visszajelzéseket kap a mentortól épp úgy, mint a munkaadótól, s a gyakorlatban olyasmit tanul meg, amit amúgy máshol nem oktatnak. Például a stressztűrést, a kommunikációt, a csapatmunka szerepét, az idővel gazdálkodást – összesen húsz területen ismerheti meg saját magát, fejlődhet, tanulhat. Marosi László szemléletesen fogalmaz: a velük kapcsolatban álló cégnek csak meríteni kell a tóból és hozzá kerülhetnek a legértékesebb halak. A Mentor program végén a diák Certificate-et kap, amely kiváló ajánlólevél az elhelyezkedéshez.
A fiatalok hiányzó kompetenciájukat a Meló-Diáknál e-learning tréningen is elsajátíthatják, amely lehet nyelvi, pénzügyi vagy biztosítási képzés is. – Figyeljük, ki hogyan bizonyított, mennyit dolgozott, s a legjobbaknak természetesen mi is többet tudunk adni – mondja Marosi László. Kiemeli, hogy alapkérdés a nyelvtudás, ma már nincs is olyan terület, ahol ne lenne szükség erre. Ezért mindenkit ösztönöznek a nyelvtanulásra (előnyben az angol és a német), a diák a keresete egy részét például tanfolyamokra is költheti. Mi lenne, ha egyszerre akár több tízezren is jelentkeznének a Mentor programra? – kérdezem. Marosi László szerint minél többen vannak, annál jobb, nagyobb a merítés, sokaknak lenne természetes, hogy felkészüljenek a munkára. Vagyis nem tartanának a rohamtól, megoldanák ezt a feladatot is.
Szerdahelyi Csaba