Nemcsak külföldön, ma már nagyon sok munkakörben Magyarországon is a minimális elvárások közé tartozik az aktív idegennyelv-tudás – mondja Megyeri Péter, a Starjobs Magyarország Kft. ügyvezetője.
A betanított munkák esetében még nem jellemző, hogy a munkaadó az idegennyelv-tudást az állás betöltésének feltételéül szabja, de ma már a normál irodai munkáknál is megjelent a nyelvtudás mint követelmény – összegzi be a finn–magyar tulajdonú, munkaerőkölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó, a magyar piacon 2001 óta jelen lévő Starjobs tapasztalatait Megyeri Péter (képünkön).
A multinacionális nagyvállalatok közül egyre több hoz létre Magyarországon back office egységeket – például call centereket –, ezekben pedig automatikusan az angol a kommunikáció nyelve. Ez nem csupán a magyarországi telephelyekkel rendelkező angolszász vállalatokra igaz, a német vállalatok is elsősorban az angol nyelv ismeretét követelik meg, a német „csupán” előnyt jelent. Hasonló a helyzet a francia, a spanyol és a „kisebb” nyugat-európai nyelvek ismeretével is: a francia, spanyol stb. társaságok külföldi leányvállalatainak a hivatalos nyelve ugyanúgy az angol. Mi több, a nemzetközi munkaerő miatt – főként a nagyobb cégeknél – ez egyre inkább érvényes az anyavállalatok egységeire is. Éppen emiatt az angol a fő javallt nyelv azoknak is, akik külföldön terveznek munkát vállalni. Itt persze lehetnek más szempontok is, egy Svédországban praktizáló orvos például nem biztos, hogy „megél” az angolnyelv-tudásából – bár a svédek igen jól beszélnek angolul…
De nem csupán a multinacionális cégeknél való elhelyezkedéshez szükséges az angol. A Starjobs tapasztalatai szerint a nemzetközi piacra kilépő magyar vállalkozások is az angolul tudó – a nyelvet nemcsak passzívan „ismerő”, hanem aktívan használni képes – jelentkezők közül válogatnak. Ez természetesen fokozottan áll a fővárosra, a vidéki nagyvárosokban valamivel könnyebb nyelvtudás nélkül elhelyezkedni.
Az orosz ebből a szempontból inkább kivételnek tűnik – emeli ki Megyeri Péter. Magyarországon egyelőre kuriózumnak számít a magas szintű orosznyelv-tudás, ez a helyzet azonban nem kizárt, hogy változni fog. A magyar piacon megjelenő orosz cégek képviselői ugyanis kevésbé beszélik az angolt, és inkább anyanyelvük használatát részesítik előnyben. Emellett a kormány keleti nyitás politikájával az orosz piac jelentősége is megnőhet. (Ez a folyamat a nyugati embargók és az orosz ellenintézkedések miatt kissé megakadt ugyan, de mind a magyar gazdaságpolitika, mind az orosz piacon érdekelt magyar cégek is abban reménykednek, hogy csak átmeneti a megtorpanás.)
A magyarországi felsőoktatási intézményekből kikerülő hallgatók idegennyelv-tudása meglehetősen vegyes képet mutat. A közgazdász, külkereskedelmi vagy műszaki végzettségű ifjú diplomások többségének az idegen nyelven való kommunikáció nem jelent problémát, de a bölcsészek nyelvtudásával sincs különösebb probléma – különösen azokéval, akik nem a tanári pályán, hanem eleve a versenyszférában kívánnak elhelyezkedni.
A kicsit idősebbek nyelvtudása ugyanakkor hagy kívánnivalókat maga után, amint azt a diplomamentő programra jelentkezők nagy száma is mutatja. Ebben a tekintetben több régióbeli ország munkavállalói előnyben vannak a magyarokkal szemben. Ebben Megyeri Péter szerint kulturális tényezők is szerepet játszhatnak, például az a Romániában és másutt is követett gyakorlat, miszerint az angol nyelvű filmeknek csak elenyésző hányadát szinkronizálják, a feliratos filmek nézői pedig szinte észrevétlenül sajátítják el az angol beszédfordulatokat.
Az idegen nyelv elsajátításának persze még a feliratos filmeknél is hatékonyabb módja, ha a fiatalok néhány hónapot – akár egy évet is – külföldön töltenek, tanulmányokkal vagy munkát vállalva. A más kultúrában szerzett tapasztalat egy új munkahely betöltésekor legalább olyan fontos lehet, mint maga a nyelvtudás – hangsúlyozza Megyeri Péter.
Csaba Ferenc
