A Fővárosi Közgyűlés szerdán elfogadta idei költségvetését, valamint számos jogszabályi és személyi változásról is döntést hozott.
A 2020-as büdzsét Karácsony Gergely főpolgármester az esélyteremtés költségvetésének nevezte, amely szerinte a „zöld és szabad Budapest” programjára épül, fókuszában pedig „az ember, a város lakója” áll. Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetésből kiderül: a jelenlegi városvezetés a Demszky-korszak azon gyakorlatához akar visszatérni, amikor csak látszatintézkedések egészítették ki a város működésének fenntartását, a főpolgármester és helyettesei pedig folyamatosan csak a kormányt hibáztatták.
Budapest most elfogadott költségvetése 284 milliárd 97 millió 500 ezer forint bevétellel és 408 milliárd 550 millió 332 ezer forint kiadással számol. Az így keletkező 124 milliárd 452 millió 832 ezer forintos hiányt az előző évek maradványának – 17 milliárd 558 millió 905 ezer forintos – igénybevételével, a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 31 milliárd 299 millió 124 ezer forintból, belföldi értékpapírok 81 milliárd 997 millió 116 ezer forintos bevételeiből, valamint bankbetétek – 50 millió forint – bevételeiből finanszírozzák. Ugyanakkor 6 milliárd 94 millió 37 ezer forintos összeget hiteltörlesztésre, 358 millió 276 ezer forintot további belföldi finanszírozás kiadásaira kell fordítani.
Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója Facebook-bejegyzésében kifogásolta, hogy a Fővárosi Közgyűlés elutasította a 3-as metró kocsijainak utólagos klimatizálására Ughy Attila (Fidesz-KDNP) által benyújtott javaslatot.
A közgyűlés változtatási tilalmat rendelt el a Liget Budapest Projekt által érintett városligeti területre. A városvezetés a döntést azzal indokolta, hogy Városligetet ne érjék „visszafordíthatatlan változtatások”.
Döntöttek arról is, hogy felmérik, mekkora forrásigénye van a Fővárosi Állat- és Növénykertben épülő biodóm befejezésének. Persányi Miklós, az állatkert azóta lemondott főigazgatója tavaly decemberben arról számolt be, hogy a kormány által addig biztosított nettó 43,7 milliárd forinton felül mintegy 20 milliárd forintra van szükség a projekt befejezéséhez.
A közgyűlés a főpolgármester javaslatára határozott arról, hogy a Budapest Bábszínház, a József Attila Színház, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, a Madách Színház, a Thália Színház, az Újszínház és a Vígszínház állammal közös működtetését kezdeményezik.
A képviselők zárt ülésen megszavazták Karácsony Gergely azon – még a zárt ülést megelőzően ismertetett – javaslatát is, amelynek értelmében megosztják a Szabad Tér Színház vezetését: a Margitszigeti Szabadtéri Színpadot Bán Teodóra, a Városmajori Szabadtéri Színpadot Benkő Nóra irányítja a jövőben.
A Fővárosi Közgyűlés a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetőjének választotta Faix Csabát, aki a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. (BVA) vezetése mellett látja ezt a feladatot. Faix Csaba nyílt pályázaton nyerte el a szervezet vezetését, amely turisztikai és fesztiválszervezési feladatokat lát el. A többi között ez a cég szervezi a Budapesti Tavaszi Fesztivált, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivált és a Vörösmarty téri karácsonyi vásárt.
A közgyűlés a városvezetés kezdeményezésére határozatban nyilvánította ki, hogy nem támogatja az iparűzési adó olyan irányú változtatását, amely negatívan érintené a kerületi és fővárosi önkormányzati bevételeket.
A testület egy új hatástanulmány elkészítését is előírta a budapesti Liszt Ferenc-repülőtér környezetterheléséről annak tisztázására, hogy valóban a jogi szabályozásban foglalt kritériumok szerint működik-e a repülőtér és valóban csak az elfogadható mértékben zavarja-e a lakosságot.
A képviselők meghatározták a fővárosi önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok szponzorációs politikájának alapelveit. Az elfogadott előterjesztés szerint a fővárosi cégek szponzorációs tevékenysége jelenleg nagyrészt strukturálatlan, és az informalitás jellemzi. Ez az állapot összeegyeztethetetlen az átláthatóság követelményeivel, és a társadalmi felelősségvállalás tényleges eredményességét sem biztosítja – írták. Szponzorációs tevékenységet jelenleg csaknem minden, többségi fővárosi befolyás alatt álló gazdasági társaság végez, ennek jellege az adott társaság sajátosságaihoz igazodik. Az átláthatóság érdekében szükségesnek tartják, hogy a társaságok egységes tartalmi és eljárási szabályok alapján járjanak el, és belső szponzorációs szabályzatot alkossanak. Az alapelvek között felsorolják a támogatások tartalmi követelményeit, ezek között szerepel, hogy a végső soron közpénzek felhasználásához kötődő bármilyen szponzorációs tevékenység csak ténylegesen nonprofit jellegű tevékenység folytatását támogathatja.
Elfogadták a városvezetés azon kezdeményezését is, amely alapján a szálló por kisebb szemcseméretű, veszélyesebb részére (PM2,5) megállapított határérték meghaladása esetén is tájékoztatás ad a fővárosi önkormányzat. A döntés értelmében a Budapest portálon tájékoztatnak arról, ha a levegő folyamatosan vizsgált PM2,5 szintje meghaladja a WHO napi határértékre tett ajánlását. A PM2,5 aeroszol légszennyező anyagra vonatkozóan jelenleg sem a vonatkozó európai uniós irányelv, sem magyar jogszabály nem állapít meg egy napra vonatkozó követelményt, csak éves határértéket.
A Fővárosi Közgyűlés támogatta Budapest csatlakozását két nemzetközi szakmai szervezethez: a főváros a Cities Today Institute tagjaként közlekedési, közbiztonsági és energetikai jó gyakorlatokat ismerhet meg, az Energy Cities elnevezésű szervezet célja pedig a városok támogatása az energiahatékonyság, a megújuló energia és az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentése területén.
A közgyűlés Karácsony Gergely főpolgármester javaslatára döntött arról is, hogy új integrált településfejlesztési stratégiát készít.
A képviselők egyhangúlag hagyták jóvá a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. és a fővárosi önkormányzat közötti, a 2020. évi labdarúgó Európa-bajnokság megrendezésével, lebonyolításával összefüggő együttműködési megállapodást.
A testület döntött arról is, hogy a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont környezetrendezéséről szakmai és társadalmi egyeztetés eredményeként hoznak majd döntést. A feladat műszaki tartalmát – közösségi bevonás, tervezés alapján – felülvizsgálják. A környezetrendezésről a Fővárosi Közgyűlés 2019. május 29-i ülésén született döntés. A feladat engedélyokirata szerint a rendezéssel érintett csaknem 13 ezer négyzetméteres terület környezetrendezésének teljes költsége 300 millió forint. A megvalósítás tervezett befejezési határideje 2020. május 31. volt. A tervezési feladatait a Főkert Nonprofit Zrt. elvégezte, a kivitelezés előkészítését ugyanakkor nem kezdte meg.
(Forrás: MTI, fotó: Kovács Tamás)
