2017 végéig 741 könyvvizsgáló veszíti el az engedélyét arra, hogy közérdeklődésre számot tartó cégeket, azaz pénzintézeteket és tőzsdei cégeket auditáljon. Az érintetteknek addig újra vizsgát kell tenniük. A könyvvizsgálói tevékenység szabályozása több más ponton is szigorodott – erről Pankucsi Zoltán helyettes államtitkár beszélt a szakma országos konferenciáján.
„A brókerbotrányok nyomán azt a kérdést kellett feltennünk: Hogyan fordulhatott ez elő?” – mondta Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a Magyar Könyvvizsgáló Kamara (MKVK) 23. országos konferenciáján, amikor a könyvvizsgálókról szóló jogszabályok változásait mutatatta be a tagságnak. Az államtitkár a feltárt okok között első helyen emelte ki a lehetetlenül alacsony áron vállalt audittevékenységet, valamint az informatikai auditok, a kötelező szakmai szkepticizmus és a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) ismeretének hiányát.
Mindezek miatt a „közérdeklődésre számot tartó cégek” könyvvizsgálatának szabályai számos ponton megváltoztak. Első lépésben a kormány kiterjesztette a kategóriát minden pénzügyi tevékenységet folytató társaságra, így az ide sorolt cégek száma három és félszeresére nőtt, az őket auditáló könyvvizsgálók száma pedig kétszeresére emelkedett. Emellett bevezettek egy új kategóriát, vagyis a tőzsdei kibocsátók auditálásához is külön engedélyt kell szerezniük a könyvvizsgálóknak. Az OTP könyvvizsgálójának például mindkét engedéllyel rendelkeznie kell.
A közérdeklődésre számot tartó cégek könyvvizsgálatára korábban szerzett engedélyek 2017 végén érvényüket veszítik. Ez 740 egyéni könyvvizsgálót és könyvvizsgáló vállalkozást érint: nekik addigra új vizsgán új engedélyt kell szerezniük. További szigorítás, hogy ehhez nem elég sikeresen letenni az új vizsgákat, hanem be kell szerezni az MNB, költségvetési intézmény esetében pedig az Állami Számvevőszék jóváhagyását is, holott korábban mindkét intézménynek véleményezési joga volt csupán. A megszerzett engedélyek felfüggeszthetők lesznek, azaz a NGM égisze alatt működő közfelügyelet gyanú esetén a vizsgálat idejére visszavonhatja őket.
A közérdeklődésre számot tartó cégek auditorainak nagyobb felelősséget is kell vállalniuk a munkájukért. Az egyéni vállalkozóként ilyen tevékenységet folytatók a szakmai mulasztásokért 100 millió, a vállalkozások pedig 500 millió forint bírságot is fizethetnek, és ugyanekkora összegre kell szakmai biztosítást is kötniük az auditoroknak, akiknek gyanú estén saját vagyonuk zárolásával is szembe kell nézniük. A könyvvizsgálói szkepticizmus fenntartásával indokolta a helyettes államtitkár azt az új rendelkezést is, amely szerint a közérdeklődésre számot tartó cégeknek ötévente legalább négy évre le kell cserélniük a könyvvizsgálójukat.
Továbbra is előfordulhat, hogy egy társaság becsapja a könyvvizsgálót, de a felelősség alól csak az mentesülhet, aki szigorúan betartja a szakmai standardokat, és dokumentálja, hogy azok szerint eljárva állította ki jelentését. „A szakmai standardok a könyvvizsgálók barátai. Néhány nap adminisztráció több év börtöntől mentheti meg azokat, akik betartják a szakmai követelményeket” – mondta a helyettes államtitkár.
Az MKVK konferenciáján részt vevő könyvvizsgálók egyebek mellett azt kérték számon az államtitkáron, hogy a lehetetlenül alacsony vállalási árak terén először a kormánynak kellene rendet raknia, hiszen a közbeszerzésekben kizárólag olyan könyvvizsgálói tendereket írnak ki, amelyekben a döntés egyetlen kritériuma az ár. A tagok emellett fölvetették a minimálár, illetve más hatósági jellegű árazás bevezetésnek lehetőségét is, hogy a magánszektorban se lehessen irreálisan alacsony árakkal megbízásokat megszerezni.
