Az építőipar még a korábbi uniós költségvetési ciklus forrásaiból dolgozik, de ez csak az első fél év végéig „tart ki”, a második fél évben visszaesés várható az építőipar teljesítményében – figyelmeztetett Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke egy szerdai konferencián.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) június 10-i konferenciáján Koji László arra is felhívta a figyelmet, hogy mennyire hiányzik az építőipari piacon a lakosság mint megrendelő. A múlt évben az uniós országok átlagában az építőipari munkák 35 százalékát rendelte meg a lakosság, Németországban ez az arány 51 százalék, míg Magyarországon ugyanakkor mindössze 7 százalék volt. Magyarországon a lakásépítés és felújítás növekedéséhez az első feltétel – a 3 százalékos hitelkamat – lassan rendelkezésre áll, viszont a másik láb, az alacsony áfa még várat magára. Az optimista becslés szerint 2018-ban felépülhet 18–20 ezer és megújulhat 150 ezer lakás – vélekedett Koji László.
A 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban 3474 milliárd forint pályázati pénz juthat építésre, ebből épületenergetikai célra 561,4 milliárd forint fordítható – emlékeztetett a konferencián szintén felszólaló Lenner Áron Márk. A Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára elmondta: az építőipar teljesítménye 22 hónapja növekszik, ez az állami és uniós forrásból megvalósuló infrastrukturális beruházásokkal magyarázható. A helyettes államtitkár távlati célként jelölte meg évi 40 ezer lakás megépítését.
Lenner Áron Márk kitért arra is, hogy az építőipari lánctartozások visszaszorításához hozzájárult a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, amely tavaly 121 panaszt fogadott be, ezek szerződéses értéke 46,5 milliárd forint volt, a vitatott érték pedig 3,5 milliárd forintot tett ki. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) adatai szerint a panaszok 60 százaléka zárult egyezséggel ebben a bírósági pert megelőző eljárásban.
Az építőipari szolgáltatások és az építőanyag 27 százalékos áfájának csökkentését a konferencián jelenlévők is sürgették. A minisztérium képviselője, Lenner Áron Márk közölte: készülnek a számítások, de a közeljövőben nem várható csökkentés.
Futó Péter, a MGYOSZ elnöke a fővárosi lakásépítés drasztikus visszaesését bemutatva elmondta: Budapesten a válság előtt 8–10 ezer lakás épült, számuk 2 ezerre esett vissza. Hozzátette, hogy az idén mutatkozik némi növekedés.
Horváth Áron, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont igazgatója egyebek közt arról beszélt, hogy az állami beruházásokon belül az uniós forrás aránya az Európai Unióban átlagosan 13 százalék, Magyarországon viszont 88 százalék. Szlovákiában 92 százalék, Csehországban pedig 52 százalék ez az arány.
MTI