Az iLex Systems Zrt és együttműködő partnerei által indított jogi technológiai sorozat múlt heti cikkében dr. Kása Richárd, a BGE Kutatóközpontjának tudományos munkatársa arról írt, milyen nagy mértékben változnak az innovációs trendek napjainkban, a mai folytatásban pedig arról, hogyan alakulnak a különféle innovációs kutatások az egyes földrajzi helyszínek szerint.

A cikk első része itt olvasható.

Az elmúlt harminc év strukturális változási nyomán alapjaiban változtak meg a gazdasági termelés feltételei és körülményei: az üzleti globalizáció és az infokommunikációs radikális fejlődése eredőjeként elindult a negyedik ipari forradalom, a nemzetközi verseny fokozódása, valamint az egyre korszerűbb vezetési módszerek és eljárások, melyek hosszú távú költségcsökkenést és hatékonyságnövekedést idéznek elő. Mindezen változások alapjaiban rendezik át a gazdasági teret és hatással vannak a gazdasági akciócentrumok áthelyeződésére is.

Ebben a cikkben azt vizsgálom, hogy a korábban bemutatott trendek hol születtek és hogyan formálják át a centrumokról formált képünket.

Az innovációval foglalkozó publikációk részaránya az üzleti tudományokon belül a kilencvenes évek óta igen jelentős, de az emelkedés abszolút értékben is figyelemreméltó. Az elmúlt negyven évben publikált 25.000 tanulmány összes beazonosítható szerzőjének (15.380) azonosítható munkahelyét (ország, város, intézmény) elemezve jelentős különbségek mutatkoznak.

A legtöbb innovációval foglalkozó tanulmány szerzője Angliában folytatja kutatásait (1340), de a kutatásokban vezető szerepet tölt be Németország (777), Spanyolország (691), Hollandia (634) és Kína (572) is. Ha persze az Egyesült Államok tagállamainak eredményeit összegezzük, akkor az USA vezeti a listát (5059) és követi az Egyesült Királyság (1548).

Ezek az adatok azonban önmagukban nem okoznak meglepetést: ahol neves üzleti egyetemek, kutatóközpontok és erős hi-tech iparágak vannak jelen, ott a kutatási aktivitás is nyilvánvalóan jelentősebb; illetve ahol eleve több cikk születik, ott nyilván az innovációval foglalkozó cikkek száma is magasabb. Azonban a megfigyelt trendfordulók helyszínei, valamint az országokon belüli arányok már sokkal érdekesebbek.

Szolgáltatásinnováció

A szolgáltatásinnováció először a kilencvenes évek második felében bukkant fel amerikai és svéd szerzők cikkeiben (bár érdekes megemlíteni a legelső ilyen cikket: egy szenegáli szerző tollából 1984-ben, banki szolgáltatásinnovációkhoz köthetően – ám ez még egy elszigetelt tanulmánynak volt akkor tekinthető), majd 2009–2011 időszakban leginkább Spanyolországban és Németországban, ezt követően pedig Hollandiában és az Egyesült Királyságban kezdett terjedni.

Ma pedig újra, egyértelműen Anglia, USA és Svédország ad legtöbbet a terület fejlődéséhez. A szolgáltatásinnovációk jelentőségének növekedéséhez az elmúlt időszakban (2007-2016) leginkább Texas (az összes innovációval foglalkozó texasi szerzővel rendelkező cikk 3,7 százaléka foglalkozik szolgáltatásinnovációkkal), Svédország (3,6 százalék), Franciaország (3 százalék), Hollandia (2,8 százalék), Tajvan (2,5 százalék), Anglia (2,2 százalék) és Németország (2 százalék) járul hozzá.

Folyamatinnováció

A folyamatinnovációk emelkedő trendjéért leginkább Belgium (3,5 százalék), Massachusetts állam (2,2 százalék) és a spanyol (1,7 százalék) kutatók felelősek.

Szervezeti innováció

A szervezeti innovációk terjedése Floridában (4,8 százalék), Kanada Québec tartományában (4 százalék), Svédországban (3,2 százalék), Németországban (2,3 százalék) és Olaszországban (2,3 százalék) jelentős.

Szociális innováció

Érdekes jelenség, hogy – részarányát tekintve – a szociális innovációkkal kapcsolatos kutatások jelentős arányt képviselnek az eleve termékeny Tajvanban (2,9 százalék) és Svédországban (2,4 százalék), bár ez utóbbi kevésbé meglepő. Ám a legelső említés a University of Californián 1993-ban megjelent Szociális innovációk és polgári mozgalmak című cikkben volt. 

A fent kifejezett arányok alacsonynak tűnhetnek az Olvasó számára, ám ez megtévesztő, ugyanis ha elképzeljük, hogy az innovációs témák milyen változatosságot mutatnak (funkcionális területek, alkalmazott területek, módszerek, eszközök, stb.), akkor a néhány százalékos részarány egy-egy újonnan felfutó témában nem számít alacsonynak. Ugyanakkor persze nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy bár a technológiai innovációk aránya csökkenő tendenciát mutat, még így is jelentős arányt képvisel: Kanadában (Alberta tartomány) 16,1 százalék, az Egyesült Államokban (Virginia állam) 12,3 százalék, Dániában, Kaliforniában, Spanyolországban, Hollandiában és Angliában 8–10 százalék között, ám az innovációs kutatásokban aktív Franciaországban, Svédországban már csak 6–7 százalék a részesedésük.

Technológiai innováció

A technológiai innovációs témák manapság (2014–2016) leginkább Spanyolországban, Svédországban, Dél-Koreában, Tajvanon, az Egyesült Államokban és Kínában vannak jelen, Hollandiában, Belgiumban és Olaszországban már csökken a népszerűségük.

Megfigyelhető az adatokban, hogy azok az országok, ahol jelentős arányban fordulnak elő szolgáltatási innovációkhoz köthető kutatások, publikációk, azok között elenyésző számban fordulnak elő gyártási innovációval foglalkozó tanulmányok, valamint termék- és folyamatinnovációval foglalkozó cikkek, viszont a technológiai innovációkhoz köthető szerzők részaránya magas.

Ebből arra következtethetünk, hogy bár a szolgáltatásinnovációkkal foglalkozó témakörök száma (és aránya) jelentősen emelkedik, kiszorítva ezzel a gyártási, termék és folyamatinnovációkat, de jól megfér a még mindig domináns technológiai innovációk mellett.

A szervezeti innovációkkal kapcsolatos elképzeléseket, eredmények már viszonylag korán elkezdték Amerikában publikálni és ez a vezető szerep a kilencvenes évekig ott is maradt, ám a kétezres évekre ez áttevődött Kanadába és Ausztráliába, mára pedig leginkább a Távol-Keletre (Kína, Japán), és Európára (Anglia, Németország, Olaszország, Svédország, Finnország).

A termék- (vagy termelés) innovációkkal az Egyesült Államokon kívül először marginálisan Kína és Németország kezdett el tudományosan keretek között foglalkozni, majd a kétezres évekre bekapcsolódott ebbe Ausztrália és Kanada is. Mára Nyugat-Európa (Anglia, Franciaország, Németország) és Olaszország, valamint Japán játssza a vezető szerepet a témában.

Hazánkban jelentős többségben vannak a technológiai innovációkkal foglalkozó szerzők.

Összességében az látszik az adatokból, hogy a klasszikus innovációs kutatási centrumokban (jellemzően USA) a klasszikus innováció-felfogásoknak megfelelő kutatások zajlanak továbbra is (erős termék és technológia orientáció), viszont a kétezres évek óta jellemző újszerű trendek (szolgáltatás és szervezet orientált innovációk) centrumai áttevődnek Nyugat- és Észak-Európába, valamint a Távol-Keletre. Persze ezek nagy része is a klasszikus amerikai-angol innovációs centrumokból indul és később gyűrűzik át Európába és Távol-Keletre, ahol végül felfutnak és megfordítják a technológiai innováció/szolgáltatási innováció trendet.

dr. Kása Richárd PhD.
tudományos munkatárs
BGE Kutatóközpont