Az iLex Systems Zrt. és együttműködő partnerei által indított jogi technológiai sorozat új cikkében dr. Kása Richárd, a BGE Kutatóközpontjának tudományos munkatársa ír arról, hogy hogyan cserélődnek fel a több évtizede hódító innovációs trendek, miként váltja fel a klasszikus kemény innovációt a „puha” innováció, és hogyan erősödik a nemzeti innováció szerepe mind a globális, mind a lokális innovációval szemben.

Időről-időre felmerül a kérdés az üzleti élet gyakorló szakemberei és kutatók körében is azzal kapcsolatban, hogy milyen irányú az oksági kapcsolat az innovációs kutatások és az innovációs teljesítmények megjelenése között. Nos, a kérdés eldöntését egyelőre az olvasóra bízom, de az innovációs outputokat a kutatás oldaláról közelítem meg.

Gyakran hallani, hogy az innovációs stratégiák és a technológiapolitikák átalakulóban vannak, egyesek szerint már át is alakultak, mások úgy vélik, még mindig az úgynevezett kemény – termék és technológiai alapú – innovációk hódítanak és járulnak leginkább hozzá a versenyelőnyhöz. Ez a cikk ehhez a vitához szolgál némi adalékkal.

Az elmúlt 41 évben (amióta hozzáférhetőek a tudományos publikációk) óriási tömegben születtek az innováció minden aspektusával foglalkozó tudományos igényességű cikkek. Ha azonban közelebbről nézzük meg, és csak azokra fókuszálunk, melyek bizonyos – a tudományos közélet elvárásainak megfelelő – szűrőkön átmentek, akkor ezek a cikkek egy, a valósághoz jól közelítő keresztmetszeti képet adnak az innovációs trendekről. E céloknak az egyik leginkább megfelelő – széles körben használt mind publikációs, mind pedig kutatási célokra – a Web of Science Core Collection adatbázisa, mely indexelt folyóirataiban 1975 és 2016 között majdnem 25.000 innovációs témával foglalkozó cikket publikáltak.

Ezeket a cikkeket közelebbről megvizsgálva helyénvaló következtetéseket vonhatunk le az elmúlt időszak innovációs trendjeit illetően. A vizsgálat során a cikkek címeit és absztraktjait elemeztem a benne előforduló szavak alapján. Az alábbi táblázat a leggyakrabban előforduló szavakat, az időben leginkább csökkenő tendenciát mutató szavakat, és leginkább növekvő tendenciát mutató szavakat tartalmazza (szinonimák és eltérő szóalakok összevonásával).

Az első oszlop nem szolgál meglepetéssel, az elmúlt 40 évben hódítottak a technológiai innovációk (a cikkek több mint 10 százaléka ezzel foglalkozott), az ipari és termékközpontú innovációk, folyamatinnovációk, a leggyakoribb módszertani megközelítés pedig valamilyen esetleírás, esettanulmány. A cikkek jelentős része rendszer szinten értelmezi az innovációt és nagyon gyakori az irányelvek megfogalmazása, modellek bemutatása.

Ám ez a kép kissé csalóka lehet, ugyanis ha időben dinamizáljuk a kérdést, akkor már egészen más trendek rajzolódnak ki.

A legmeredekebben lecsengő téma az ipari és a technológiai innovációk: a szakirodalomban az látszik, hogy a kutatókat ezek a témák már kevésbé foglalkoztatják. Ugyanígy a tradicionális modellek, módszerek és stratégiák, a problémaorientált megközelítések, az ipari és technológiai fókuszok, valamint az oktatás szerepe az innovációs teljesítményekben. Ugyanígy jelentős csökkenést mutat az Egyesült Államok vezető szerepe a kutatási témákban (ezzel részletesen foglalkozik a cikk 2. része majd).

Ami sokkal érdekesebb, az a felívelő tendenciát mutató témakörök. Jól látszik az elemzésből, hogy a különféle együttműködések kerülnek a fókuszba, a hálózati megközelítések, a vállalatokon, iparágakon és nemzeteken átnyúló együttműködések, a makroszinten, regionálisan és rendszer szinten értelmezett innovációk, a tudás és a fenntarthatóság, valamint a tényeken alapuló kutatási megközelítések.

Nézzük meg ezeket a tendenciákat közelebbről, különböző szempontok szerint!

Az innovációk típusait illetően nagyon erős lecsengést mutatnak a technológiai innovációk és a tisztán ipari innovációk, mely utóbbiak a kilencvenes évek közepe óta igen csekély mértékben képviseltetik magukat a palettán. Ugyan ebbe a csoportba tartoznak még a termelési innovációk is, bár itt a trend csökkenése nem annyira meredek, mint az előző két esetben (ennek oka a lean szemlélet elterjedése és a folyamatinnovációval való összekapcsolódása lehet).

A legmeredekebben a kilencvenes évek végén megjelenő szolgáltatás innovációk térhódítása növekedett a szakirodalomban, ma már a termékinnováció után a második legyakoribb téma ez, ám a sorrend hamarosan felcserélődni látszik. A termékinnovációk jelenléte mindeddig ugyanis töretlen. Szintén nő a szociális innovációk, a folyamatinnovációk és a szervezeti innovációk szerepe.

A trendeket elemezve jól látható, hogy a klasszikus kemény (technológia és termék alapú) innovációkat a puha (szolgáltatási, szociális és szervezeti) innovációk váltják fel. Az is jól látszó trend, hogy a területileg szélsőségesen szűk (lokális) vagy tág (globális, nemzetközi) innovációk szerepe csökken, és jelentős többségbe kerülnek a nemzeti vagy regionális viszonylatban értelmezhető és mérhető innovációk.

A kutatási módszerek és eszközök tekintetében egyértelműen kvalitatív irányba tolódik el a hangsúly, az elméletalkotás helyét pedig az eseteken alapuló és empirikus bizonyítékokkal szolgáló kutatások veszik át.

Érdekes a kutatások időfókusza is. Korábban, jellemzően a kilencvenes évek közepéig a múlt tanulmányozása volt elterjedt, valamint az aktuális helyzetek és struktúrák vizsgálata, addig mára jelentős többségbe kerültek a jövőt prognosztizáló cikkek.

A kutatások alanyát képező vállalatokban is megfordult a trend: míg korábban egyértelműen a nagy technológiai vállalatok képezték leginkább a vizsgálatok tárgyát, mára ez eltolódott a kisebbek, főleg a KKV szektor felé, ám legújabban még inkább a kis- vagy mikro vállalkozások felé. Megjelentek a kreatív iparágak, a smart megoldások és a dizájn-vezérelt vállalatok, legújabban pedig kimutathatóan a startupok. Az innovációk diffúziójának helyébe a kétezres évek óta a hálózati típusú innovációs együttműködések léptek.

A stratégiák tekintetében az elfogadás és az alkalmazkodás jelentősen visszaszorult mára, míg a tudástranszferen és tovagyűrűzésen alapulók átvették a szerepet. Nagyon érdekes, hogy szintén lecsengenek a szabályozáson alapuló innovációs modellek és helyüket a „governance” típusú szemlélet veszi át.

A kutatási témák fókuszeltolódásai nem csak a témakörök és módszerek tekintetében mutatnak ilyen érdekes képet, hanem ezek területi eltolódásai, a kutatási centrumok áthelyeződése és e mozgások kapcsolata a világgazdasági akciócentrumok változásával is tovább árnyalják az innovációs kutatások fejlődésének trendjeit. A cikk következő részében ezt a területi vonatkozást fogjuk körüljárni.

A cikk második része itt olvasható.

Dr. Kása Richárd
Tudományos munkatárs
BGE Kutatóközpont