Áprilisban az ipari termelés volumene 58,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony szintet, de márciushoz képest 3,2 százalékkal csökkent – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslését.

Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 59,2 százalékkal emelkedett. A termelés volumene kissé meghaladta a járvány előtti, 2019. áprilisi szintet a KSH közlése szerint.

A jelentős bővüléshez a feldolgozóipar szinte minden alága hozzájárult. A legnagyobb súlyú járműgyártás kiugróan nőtt, ami főleg az előző év áprilisi gyárleállások okozta alacsony bázisérték eredménye. A számítógép, elektronikai, optikai termék és az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az ipari átlag alatti mértékben emelkedett – írták.

A termelés az év első négy hónapjában 13,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az első negyedévben 4,0 százalékkal nőtt az ipari termelés.

A KSH második becslését az ipari termelésről június 14-én teszi közzé.

Az ipari teljesítmény havi szintű áprilisi csökkenése meglepte az MTI-nek nyilatkozó elemzőket.

Virovácz Péter, az ING Bank senior elemzője szerint ez komoly negatív meglepetés, az elemzői közösség áprilisban további növekedésre számított az ipartól.

„Úgy tűnik, hogy az Ever Given március végi balesete és az ez által felerősödött ellátási láncokat érintő problémák áprilisban jelentkezhettek a gyártósorokon. A ma közzétett német ipari adat is komoly negatív meglepetést hozott, így talán kijelenthető, hogy a gyenge hazai teljesítmény mögött globális folyamatok húzódnak meg, nem pedig magyar sajátosságok” – mondta az elemző.

Sajnos a KSH a részleteket tekintve nem sokat árult el. A hivatal az év/év adatok alapján kiemelte, hogy szinten minden szektor hozzájárult a bővüléshez, ugyanakkor nem mondott semmit arról, hogy mely szektorok voltak a felelősek a havi alapú termelés csökkenéséért – tette hozzá, megjegyezve: gyanítható, hogy egy ilyen visszaesés mögött elsősorban a meghatározó szektorok, az autó- és elektronikai ipar gyengélkedése húzódhat meg.

Az elemző elmondta: tartós, de mérsékelt növekedésre számítanak a következő hónapokban, amelyet az ellátási láncok megszakadása, az alapanyagok beszerzésének nehézsége hónapról hónapra befolyásolhat. Mindez nagy bizonytalanságot jelent az év hátralévő részében. Figyelembe véve, hogy az első négy hónapban közel 14 százalékkal volt magasabb az ipari kibocsátás, mint egy évvel korábban, várhatóan az év egészét nézve is kétszámjegyű lesz a növekedés.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint feltehetően a Mercedes termelésének chiphiány miatti leállása, és más ellátási, beszállítói nehézségek következtében maradt el az ipar havi teljesítményének növekedése a várttól Magyarországon. Az elemző ezért úgy véli, májusban már újra felpattanás várható az ipari termelésben.

Az ipari termelés már októberben szinte teljesen kilábalt a járvány okozta válságól – tette hozzá.

A továbbra is a kirobbanóan magas német feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index történelmi csúcsot ért el márciusban, az euróövezeti pedig májusban, ami ugyancsak azt erősíti, hogy következő hónapokban újra növekedési pályára állhat az ipari termelés Magyarországon is.

Az idén a bázishatások és új kapacitások üzembe helyezése miatt érdemi, 15 százalék feletti növekedés várható. Ennek megfelelően az ipari termelés markánsan, akár 3 százalékpontnál nagyobb mértékben járulhat hozzá a GDP idei növekedéséhez – jegyezte meg Suppan Gergely.

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője az áprilisi ipari adatot felemásnak nevezte. Kiemelte, hogy az éves alapon mutatkozó jelentős bővülést a bázishatás magyarázza, mértéke mégis elmarad a várttól.

A koronavírus első hullámában az ipar termelése sok helyen leállt, az ellátási láncok megszakadtak, míg a harmadik hullámban ilyen problémákkal már kevésbé kellett szembesülni – húzta alá.

Kedvezőtlen fejlemény ugyanakkor az ágazat termelésének havi alapú csökkenése, amely folyamat kapcsán kérdés, hogy csak átmeneti és a chiphiány, illetve a vírushelyzet erősödése okozta, vagy esetleg tartós marad – tette hozzá. Ugyanakkor kijelentette: a bázishatások miatt a második negyedévben az ipar növekedési hozzájárulása pozitív lehet, de várhatóan az év második felében is bővülni tud éves alapon az ágazat teljesítménye, ám a tavaly év végi gyors újraindulás miatt ennek mértéke már kisebb lesz.

(Forrás: MTI, fotó: Ujvári Sándor)