A Gazdaságvédelmi Akcióterv újabb adókönnyítő intézkedései több mint 200 milliárd forintot hagynak a családoknál, a vállalkozásoknál és a lakosságnál.

A kormányrendelet nemcsak azt rögzíti, hogy a tervezett adócsökkentések a válság ellenére folytatódnak, hanem számos olyan új intézkedést, amely a koronavírus-világjárvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások terheit még tovább csökkenti.

Az idén július 1-jétől két százalékponttal – 17,5 százalékról 15,5 százalékra – csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, amely fél év alatt 160 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, és az álláshelyek megőrzésében is segíthet.

A kisvállalati adó kulcsa 2021. január 1-jétől egy százalékponttal – 12 százalékról 11 százalékra – csökken, ami mintegy 10 milliárd forintot hagy jövőre mintegy 51 ezer vállalkozásnál. A tényleges összeg ennél még jóval magasabb is lehet, mert egyre többen választják ezt az adófajtát – jegyzi meg a Pénzügyminisztérium.

A kedden megjelent kormányrendelet az adócsökkentések mellett több lényeges, adózást könnyítő intézkedés részletszabályait is tartalmazza. Az egészségvédelmi szempontok mellett adókönnyítést és likviditási könnyebbséget is jelent mintegy 600 ezer cég és szervezet számára az, hogy elegendő lesz a beszámolót és az ahhoz kapcsolódó bevallásokat (mint például a társasági adó-, a kisvállalati adó és a helyi iparűzési adóbevallást) szeptember 30-ig elküldeni. Az adót megfizetni is eddig az időpontig kell. A kedvező szabályok az eltérő üzleti éves adózókra is vonatkoznak. A beszámoló készítési határidő marad április 30-a, illetve május 31-e az ún. közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók esetében, vagyis a tőzsdei cégeknél, a bankoknál, a biztosítóknál és a befektetési vállalkozásoknál, de nekik is elegendő szeptember 30-ig benyújtani a bevallást, illetve befizetni az adót – ismerteti a PM.

Egy másik intézkedés a közúti szállítók válláról vesz le jelentős terhet azzal, hogy az ekáer bejelentéseik után nem kell kockázati biztosítékot fizetniük, a korábban befizetett biztosítékot pedig visszakapják. A változással komoly összeget spórolnak meg az érintettek, hiszen ezen a jogcímen 2019-ben összességében 7,3 milliárd forint érkezett az adóhivatalhoz. A tárca kitér arra, hogy az anyagi előnyök mellett egészségvédelmi szempontok miatt a kormány az online pénztárgépekre és az automatákra felülvizsgálati moratóriumot vezetett be. Így például az online pénztárgépek esetében szoftver-felülvizsgálatot és szervizes helyszíni vizsgálatot nem kell elvégezni a veszélyhelyzet idején, elegendő a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 120 napon belül.

A koronavírus-járvány miatt bajba jutottak újabb, speciális, ráadásul ingyenes fizetéskönnyítést vehetnek igénybe. Az újfajta kedvezmény kérelemre indul, amelyet a hatóság 15 napon belül bírál el. A kérelem mindenkinek – még a cégeknek – is illetékmentes, és legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napon nyújtható be. Az igénybevételhez elegendő, ha a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. A 12 havi részletfizetés vagy a hathavi pótlékmentes fizetési halasztás mindegyik adófajtára kérhető, és 5 millió forintos tartozásig vehető igénybe. A nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak elég a járvány alatt a nettó bért kigazdálkodniuk, hiszen még a munkavállalótól levont járulékra és szja-ra is járhat a kedvezmény. Nemcsak az adófizetés ütemezésében segít az új szabályozás, hanem a vállalkozások adócsökkentését is lehetővé teszi. A cégeknek – kérelmük pozitív elbírálása esetén – akár ötmillió forinttal kevesebb adót kell megfizetniük a Pénzügyminisztérium közleménye szerint.

További adóintézkedések segítik a turisztikai ágazatot: a vendégeknek 2020. december 31-éig nem kell megfizetni az idegenforgalmi adót, mert az állam megfizeti helyettük. Mintegy egymillió munkavállalónak nőhet a Szép-kártyára érkező juttatása, ugyanis 2020. június 30-ig a jelenlegi adóteher 32,5 százalékról 15 százalékra csökken. Ráadásul 2020-ban a kedvezményes adókulccsal adható összeg is csaknem megduplázódik, 2020-ban az ún. rekreációs keretösszeg 450 ezerről 800 ezer forintra nő, a költségvetési szerveknél pedig 200 ezerről 400 ezer forintra.

A munkavállalókat segíti, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt is jogosultak maradnak az egészségügyi ellátásra. Helyettük május 1-jétől a munkáltató fizeti ki az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amely havi 7710 forintot jelent. A munkáltató kérésére a NAV engedélyezi, hogy még ezt a minimális összeget is csak a veszélyhelyzet megszűnését követő két hónap elteltével kelljen a vállalkozásnak megfizetnie – közölte a PM.

(Forrás: MTI)