A 2019-es év legjelentősebb innovációs teljesítményét elismerő nagydíj mellett további hét kategóriában kaphatnak díjat a kiemelkedő innovációk – ismertette a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke.

Pakucs János kiemelte: azokat a vállalkozásokat keresik, amelyek bemutatható, tényleges innovációs tevékenységet végeznek.

A Magyar Innovációs Nagydíj mellett ipari, informatikai, agrár és környezetvédelmi innovációs díjat is odaítélnek, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal díját is átadják majd. A legeredményesebb, 2017. január 1-je után alapított innovatív startup vállalkozás pedig a Valor Hungariae Zrt. és a Magyar Innovációs Szövetség díját nyeri el.

A pályázaton azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások, illetve szervezetek vehetnek részt, amelyek 2019-ben kiemelkedő műszaki, gazdasági teljesítménnyel jelentős üzleti hasznot értek el.

A Magyar Innovációs Nagydíj pályázat beadási határideje 2020. február 12-e 15 óra, az elismeréseket 2020. márciusában adják át.

Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára elmondta: az európai uniós innovációs listán a 23. helyen áll Magyarország, tehát van még tennivaló az előrelépés érdekében.

Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy a közelmúltban jelent meg a Harvard Egyetem és a Massachusettsi Műszaki Egyetem által készített felmérés, amely a gazdaságokat aszerint is vizsgálja, hogy milyen a termékekben az innováció megjelenése, ebben a rangsorban mintegy 130 ország közül a 15. Magyarország.

Bódis József kitért arra, hogy az ITM feladata az innováció programszerű támogatása. Olyan programokat kell indítani, amelyek az innováció területén sikert ígérnek és amelyeknek az első komoly eredményei már látszanak.

Az államtitkár hangsúlyozta, nincs olyan terület, ahol ne tudna az innováció megjelenni, ugyanakkor vannak fontos irányok, amelyek nélkül nem lehet a 21. század kihívásainak megfelelni. Ezek az irányok a pályázati és egyéb forrásokban is megjelennek.

Az innovációt sokszor szlogenként használják, ezért különösen fontosak azok a programok, pályázatok, amelyek tartalommal tudják megtölteni – fejtette ki Bódis József.

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke előadásában ismertette: külső partnerekkel együtt áttekintették 7000 olyan vállalkozás eredményeit, amelyek 2007 és 2015 között elnyertek kutatási-fejlesztési-innovációs forrást, és 7000 olyat, amelyek egyáltalán nem kaptak semmilyen támogatást. Azt vizsgálták, hogyan hasznosultak a támogatások, milyen hatással voltak a cégek növekedésére.

Birkner Zoltán példaként említette, hogy azoknak a kis- és középvállalkozásoknak (kkv), amelyek 10 és 100 millió forint közötti támogatást kaptak, hétszer gyorsabban nőtt az árbevétele, a nyeresége pedig évente átlagosan nyolcszor nagyobb lett, mint azoké, amelyek nem kaptak támogatást.

Az eredmények azt jelzik, hogy érdemes a támogatási rendszerben markánsan megjeleníteni a kutatás-fejlesztést, illetve az innovációt – mutatott rá az NKFIH elnöke.

Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke felidézte, hogy a pályázatot először 1992-ben hirdették meg, a 27 év alatt 1229 jelentkezés érkezett, és az 1068 mérhető innovációs teljesítmény közül 210 kapott innovációs díjat.

A rendezvény nyitó eseményeként írták alá a Magyar Innovációs Szövetség és a Valor Hungariae Zrt. együttműködési megállapodását. Az együttműködés célja egyebek mellett az értékes hazai találmányok felkutatása, a begyűjtött innovációk szakmai véleményezése, valamint az eredmények hasznosítása.

(Forrás: MTI/ITM)