A monetáris kondíciók fenntartható módon támogatják az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának közleményében, amellyel a keddi kamatdöntést indokolták.
A testület idei első ülésén változatlanul hagyta az alapkamat 0,60 százalékos szintjét, és nem változtatott a kamatfolyosón sem. Az egynapos betéti kamat -0,05 százalék, az egynapos és egyhetes fedezett hitelkamat 1,85 százalék maradt.
A jelenlegi, gyorsan változó környezetben kiemelten fontos, hogy a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nullaközeli tartománytól – írták, jelezve, hogy amennyiben az inflációs kilátások megváltozása indokolttá teszi, az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására.
Bejelentették: az MNB készen áll arra, hogy az állampapír-vásárlásokat a tízévesnél rövidebb lejáratú állampapírokra is kiterjessze, a Növekedési kötvényprogram keretösszegét pedig 750 milliárd forintról 1150 milliárd forintra emelték, miközben a program egyes feltételeit is módosították.
Az MNB megerősítette, hogy kész célzott módon, mérlege további növelésével támogatni a növekedés gyors és fenntartható helyreállítását és a koronavírus-járvány okozta kockázatok kezelését.
A jegybank heti állampapír-vásárlásainak összegét továbbra is rugalmasan alakítja, de a korábbinál nagyobb arányban hajt végre közvetlen másodpiaci vásárlásokat – ismertette az MNB.
Tavaly május óta a jegybank mérlegében lévő állampapírok állománya több mint 1100 milliárd forinttal nőtt – állapította meg a tanács. Az MNB mérlege a jelentős tavalyi bővülés mellett is régiós összehasonlításban átlagos méretű – tették hozzá.
A monetáris tanács közleményében megerősítette, hogy a jegybank a koronavírus-járvány időszakában is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett. Ezért a tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, kiemelt figyelemmel követi a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartósságát, valamint a pénzpiaci folyamatok lehetséges inflációs hatásait.
A testület leszögezte: egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a jelenlegi bizonytalan globális piaci környezet az inflációs kockázatok emelkedését okozza.
Az infláció 2021-ben a 3,5-3,6 százalékos tartományban, míg 2022-től újra a jegybanki cél körül alakul – összegezte az MNB. Ugyanakkor figyelmeztettek: a járványhelyzet időbeli lefutása és a gazdaság várható helyreállása a továbbiakban is változékony árazási mintázatokat eredményezhet.
Az MNB szerint a gazdasági élet normalizálódása a koronavírus elleni vakcina széles körű elterjedésével párhuzamosan, 2021 második negyedévétől indulhat meg. A hazai GDP 2021-ben várhatóan 3,5-6,0, 2022-ben 5,0-5,5 százalékkal nő. Idéntől csökken a járvány hatására tavaly 9 százalék körüli szintre ugró költségvetési deficit, az adósság finanszírozása pedig stabil marad, melyet a belső megtakarítások is nagyban támogatnak – állapította meg a grémium.
Az elhúzódó gazdasági kilábalás következtében a laza monetáris kondíciók mind a globális jelentőségű, mind a régiós jegybankok esetén várhatóan továbbra is tartósan fennmaradnak.
A Növekedési kötvényprogram program kezdete óta eddig 46 vállalat 53 kötvénysorozatot bocsátott ki, mely során a vállalatok csaknem 900 milliárd forint értékű forrást vontak be – derül ki a közleményből. Arról is beszámoltak, hogy az Nhp Hajrá! konstrukció keretében tavaly december végéig 21 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás mintegy 1500 milliárd forinthoz jutott.
A K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője a monetáris feltételek szempontjából meghatározó egyhetes betéti kamatot emelte ki, amely szeptember óta áll 0,75 százalékon. Németh Dávid szerint egyre inkább úgy tűnik, hogy az alapkamat mellett ez is tartósan a mostani szintjén maradhat, noha a jegybank korábbi üzenetei alapján átmenetinek tűnhetett. Ezt támasztják alá a jegybanki közlemények is, amelyek egyre kevésbé hangsúlyozzák a lefelé mutató inflációs kockázatokat – tette hozzá.
A Takarékbank vezető elemzője hangsúlyozta, hogy az infláció 2,7 százalék maradt, a maginfláció sem módosult jelentősen, és várhatóan a következő hónapokban sem lesz jelentős változás. Suppan Gergely szerint az infláció 2021 elején a 3 százalékos célérték alatt maradhat, legfeljebb áprilisban jöhet átmenti emelkedés a bázishatás miatt, és várhatóan a következő két-három évben sem indokol majd jegybanki szigorítást.
A szakértő szerint az MNB várhatóan nem konvencionális intézkedésekkel fogja támogatni a gazdaság kilábalását. 2020 végén már ennek megfelelően emelte az állampapír-vásárlás, és az NHP Plusz keretösszegét, valamint bővítette a Növekedési kötvény programot. Suppan Gergely megjegyezte, hogy a jegybankok világszerte az MNB-hez hasonlóan intézkednek a járvány kitörése óta. A kamatok szinte mindenütt csökkentek, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed pedig azt is jelezte, hogy 2023-ig nem tervez változást.
Az Equilor Befektetési Zrt. vezetője is alacsony inflációra számít. Varga Zoltán szerint csak akkor várható emelkedés, ha a második negyedévben enyhíteni lehet a korlátozásokat, és megjelennek a korábban elhalasztott áremelések, a nemzetközi hatások, és élénkül a fogyasztás. Az elemző úgy véli, hogy a jegybanki toleranciasávot nem lépi át az éves infláció, de évközben lehetnek nagyobb kilengések.
A Századvég makrogazdasági üzletágvezetője azt írta, hogy a jegybank a forintárfolyam és az inflációs folyamatok miatt lazítani nem tud, szigorítani pedig a válság miatt nem lehet. Regős Gábor ezt követően sem számít a monetáris kondíciók változtatására, legfeljebb akkor, ha az infláció vagy a valutaárfolyam nem a várakozásoknak megfelelően alakul.
(Forrás: MTI)
