Az évtized végére elérheti a 100 milliárd dollárt a közép-kelet-európai régió és Kína közötti kereskedelem volumene, ami a 2012-es érték közel kétszerese. A fejlődéshez azonban szorosabb koordinációra és együttműködésre lesz szükség a régió országai között.
Magyarország számára is komoly gazdasági hajtóerőt jelenthet, ha a korábban meghatározott céloknak megfelelően 2012 és 2020 között 52 milliárdról 100 milliárd dollárra emelkedik a közép-kelet-európai régió és Kína közötti kereskedelem volumene. A növekedés lehetőségét jelzi, hogy Magyarország kivitelében tavaly 2 százalékot ért el a Kínába irányuló export, míg az ország importrészaránya is csupán 5 százalékot tett ki – hangzott el az Antall József Tudásközpont és a Wilfried Martens Centre for European Studies a Távol-Kelet jövőjéről rendezett szakmai konferenciáján.
Magyarország lesz a házigazdája idén novemberben a kínai és közép-kelet-európai vezetők csúcstalálkozójának, amelynek célja egy nagyobb összhang kialakítása a régió Kína-politikájában. Az előadók egyetértettek abban, hogy a kínai „Egy övezet, egy út” infrastrukturális megaprojekt keretében látható, hogy egy integrált eurázsiai gazdasági térség van születőben, azonban ehhez az európai partnereknek is több kezdeményezőkészséget kell mutatniuk a jövőben.
„A kínai természetesen a legrobosztusabb ázsiai gazdaság, azonban tekintve, hogy Kína, Japán és Dél-Korea erősen összefüggő beszállítói hálózatot képeznek, így átfogó módon kell vizsgálnunk Kelet-Ázsia jelentette gazdasági lehetőségeket” – tette hozzá Csepregi Zsolt, az Antall József Tudásközpont Ázsiai és Afrikai kapcsolatokért felelős iroda vezetője.
A kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezés kapcsán egyelőre a tervezettnél lassabban halad az európai országok saját érdekeinek védelme, illetve a bővülő kereskedelmi kapcsolatok és befektetések pozitív hatása közötti egyensúly megteremtése. Az EU számára elsődleges fontosságú, hogy a kezdeményezésben való részvétel ne ássa alá sem az európai integráció, sem pedig az egyes tagállamok érdekeit. Az unió célja, hogy a folyamat a kölcsönösség elvén alapuljon, a kapcsolódó projektek és fejlesztéseket pedig átláthatóság, innováció, valamint a környezeti fenntarthatóság szempontjainak való megfelelés jellemezze, kiegészítve az Európában már meglévő struktúrákat.
A Hszi Csin-ping kínai elnök által a „békéhez vezető útként” aposztrofált komplex program célja az eurázsiai kontinens kereskedelmének ösztönzése, jobb konnektivitásának megteremtése, amelyhez befektetések és infrastruktúrafejlesztések kapcsolódnak, ezek pedig végső soron hozzájárulnak a nemzetközi béke és biztonság elősegítéséhez is.
„Brüsszel még nem találkozott hasonló programmal, ami némileg tanácstalanná teszi a döntéshozókat” – hangsúlyozták a konferencia résztvevői. Az unió ennek értelmében várhatóan alaposabb átvilágítási folyamatok bevezetését szorgalmazza majd a Kínából érkező befektetésekkel szemben, a másik oldalon azonban Európának hozzá kell szoknia egy olyan világrendhez, amelyben Kína egyre fontosabb szerephez jut.
