K&H Biztosító Zrt.-re 200, a Groupama Garancia Biztosító Zrt.-re pedig 100 millió forint büntetést szabott ki a jegybank, mert jogsértően utasították el a pótkocsikra vonatkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások megkötését.
A K&H Biztosító 2014 novemberében több ezer pótkocsi, félpótkocsi esetén jogszabályi felhatalmazás hiányában utasította el a kgfb szerződés megkötésére tett ajánlatokat. A biztosító ráadásul egyoldalúan, az ügyfél szándékától függetlenül flottaként kezelte az azonos üzembentartótól legalább öt pótkocsi biztosítására tett ajánlatokat, szerződési feltételeiben pedig kikötötte az ezen gépjárművekre vonatkozó flottaajánlat indokolás nélküli elutasításának lehetőségét. Ennek nyomán ugyancsak több száz kgfb szerződés megkötését utasította vissza.
A Groupama Garancia Biztosító észlelve, hogy a K&H Biztosító által elutasított üzembentartók egyedi szerződéses ajánlataikkal a biztosítót keresik meg, szerződési feltételeiben olyan kiegészítést rögzített, amelynek értelmében a 15 napon belül ugyanazon érintett üzembentartó által öt vagy annál több pótkocsira, félpótkocsira tett ajánlatok flottaszerződésnek minősülnek, és ezek a flottaszerződések csak 2014. december 31-ig – adott esetben akárcsak néhány napig – állhatnak fenn. Emellett több ügyfél 52 járműre tett egyedi szerződéses ajánlatát a biztosító azzal az indokkal utasította el, hogy azok nem felelnek meg az előbbi „kényszerflottásítást” rögzítő szerződéses feltételeinek, illetve a flottákra vonatkozó díjszabásnak.
A jogsértés nyomán az MNB 200 millió forint bírságot szabott ki a K&H Biztosító Zrt.-re és 100 millió forintot a Groupama Garancia Biztosító Zrt.-re.
A kgfb rendszere a közbizalomra épül
A kgfb rendszere a közbizalomra épül – hangsúlyozzák a jegybank szakemberei –, arra, hogy járműveket üzembentartók közössége úgy vehet részt a közlekedésben, hogy tudja: az általa esetleg okozott kárt nem neki, hanem felelősségbiztosítójának kell megfelelően megtérítenie, illetve hogy károsultként a kára bizonyosan meg fog térülni. E közbizalom biztosítéka, hogy az üzembentartók kgfb szerződés megkötésére kötelesek, míg a biztosítók kötelesek elfogadni az üzembentartók jogszabályszerű szerződéses ajánlatát.
A kgfb művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítóknak az állományépítési és kockázatkezelési mechanizmusait a jogszabály adta keretek között és arra figyelemmel kell kialakítaniuk, hogy a kockázatkezelést többek között a folyamatos piacelemzés, kockázatfelmérés és kockázatarányos árképzés, nem pedig jogszabálysértő szabályozási és állománykezelési rezsim útján kell megvalósítaniuk – szögezi le a jegybank jelentése.
