„Nem kaptam meg a számlát sem, ezért nem is jogos a fizetési felszólítás!” – írta a fogyasztó a Budapesti Békéltető Testülethez címzett beadványban. Nem árt tudni: a csekk elkeveredése egyáltalán mentesít a fizetés alól, azt ilyenkor jeleznie kell ezt a szolgáltatónál.
A Budapesti Békéltető Testülethez beérkező kérelmek azt mutatják, hogy a fogyasztók nincsenek teljesen tisztában a mobilszolgáltatásokkal és általában a hírközlési szolgáltatásokkal összefüggő kötelezettségeikkel.
Rendszeresen érkeznek olyan beadványok, amelyek szerint a fogyasztók azért vitatják a tartozást, mert arról nem kaptak számlát, és a fizetési felszólítással ezért egyáltalán nem foglalkoznak. Holott a bírói gyakorlat szerint ilyenkor az ellenszolgáltatás jár a szolgáltatónak, annak a díját meg kell fizetni. Az adminisztrációs hiba csak arra van kihatással, hogy kérhet-e késedelmi kamatot a cég vagy sem – olvasható a Budapesti Békéltető Testület honlapján.
Több olyan esettel találkozni, amikor a fogyasztó adatvédelemre hivatkozik, és azért vitatja a szolgáltató követelését, mert az a személyes adatait hozzájárulás nélkül adta tovább. Ebben az esetben azonban az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény biztosít lehetőséget a szolgáltatónak ahhoz, hogy az adatokat a követelés érvényesítése céljából kezelje és már továbbítsa is.
Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatásokból eredő követelések egy év alatt elévülnek – erről még mindig kevesen tudnak. Pedig számos olyan eset van, amikor már épp ilyen, elévült követelést próbálnak a cégek érvényesíteni. Az elévült követelés jogi úton már nem hajtható be, ha viszont a fogyasztó mégis önként befizeti, akkor utólag nem követelheti azt vissza.
Nem ritka az olyan eset sem, amikor a fogyasztó a már meglévő hűségszerződését szeretné áthelyezni például költözés vagy éppen albérletváltás miatt. Ilyenkor viszont könnyen előfordulhat, hogy az új helyen nem állnak rendelkezésre a szolgáltatás nyújtásának technikai feltételei és az előfizető nem tudja majd igénybe venni ott a szolgáltatást, miközben a díjat tovább kénytelen fizetni.
Ekkor csak súlyos kötbér fejében szabadulhat attól a szolgáltatástól, amelyet nem is tud igénybe venni. A szolgáltató ugyanis az áthelyezési igényt műszaki lehetőség hiányában elutasíthatja az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól 2/2015. (III. 30.) NMHH rendelet szerint – a szerződés pedig fennmarad. A hűségszerződésekről való döntés tehát ilyen értelemben is felelős döntést igényel, és e kockázattal is tisztában kell lenni a szerződéskötéskor.
Ha a fogyasztók úgy vélik, hogy valaki adataikkal visszaélt és a nevükben kötött meg például elektronikusan valamilyen szerződést, minden esetben tegyenek feljelentést! A tapasztalatok szerint a hírközlési szolgáltatók hajlandóak egyezkedni ilyenkor még akár több százezer forintos követelésnél is.
A Budapesti Békéltető Testülethez érkezett ügyekről itt olvashat.
